Megmentette a kutyákat, és unatkozni sem hagyja őket!

„Ha mindennap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznánk az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanánk az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi ártatlan életet kioltani vagy nyomorúságos körülmények között tartani őket. Akkor kedvenceink is azt hihetnék, hogy mindennap születésnapjuk van…”

Ez persze még messze van a realitástól, de nem mindenütt. Az alábbiakban a texasi Fort Worthba látogatunk el, ott is a 80 éves Eugene Bostick otthonába, ahol azt hiszem, megvalósult a mindennap születésnap gyakorlata.

Bostick úr és testvére évek óta menti a kidobott kutyákat, mert azért az arrafelé is megszokottnak mondható.

De nemcsak megmentették, etették, itatták, orvoshoz vitték őket, hanem gondoskodtak szórakoztatásukról is. Mert ugyan a megmentett kutyáknak rengeteg helyük volt futni és játszani Bostick farmján, a nyugdíjas állatbarát azonban azt gondolta, hogy jó volna elvinni őket egy kis kirándulásra, hogy más helyeket is lássanak. Volt neki egy kisebb traktora, arra felrakta a kutyusokat, s úgy indultak az erdőbe, a tópartra kirándulni. Aztán, hogy egyre több kutyájuk lett, kiderült, hogy a traktoron már nincs több hely, kellett valami új szállítóeszközt találni.

„Egy nap kint voltam a mezőn, és láttam, hogy egy fickó egy traktorhoz csatolt kis kocsikat, s úgy vitte haza a köveket. Egy pillanat alatt rájöttem, hogy egy ilyen kellene nekünk is, egy kutyavonat. Nem vagyok elég jó hegesztő, ezért műanyag hordókat vettem, az oldalukat kivágtam, hogy kényelmesen elférjenek benne még a nagyobb testű kutyáim is, a hordók alá kerekeket tettem, majd egymáshoz akasztottam őket. Így már ismét használni tudtam a traktort, vontatásra, s indulhatott a kutyavonat” – mesél a kezdetekről Bostick úr.

Azóta hetente többször is megjelenik Fort Worthban a kilenc kocsiból álló kutyaszerelvény, benne kilenc boldog, csaholó kutyával. Amikor meghallják, hogy a traktor előáll az udvaron, azonnal rohannak a saját kocsijukba, s alig várják az indulást. Menet közben soha egyikük sem ugrik ki a mozgó vonatból; úgy tűnik, pontosan tudják, mi a teendő, amikor egy kutya vonatra száll…

A kutyavonat valóságos látványosság: nemcsak a helyiek, hanem az idelátogató turisták is fotózzák, filmezik a pöfögő szerelvényt, amely a városon áthaladva megáll az erdő közelében, egy patak partján, a golfpálya szélén, hogy az utasok leszállhassanak, és megkezdődjön a boldog, születésnapi rohangálás.