Fókuszban: az elhízás - Mérlegeljünk!

A magyar lakosság 60 százaléka cipel leadni való súlyfelesleget (ezzel az aránnyal a kétes dicsőségű első helyen állunk Európában), s minden negyedik iskolás duci vagy kövér – derül ki a Magyar Dietetikusok Szövetsége és a Nestlé közös kutatásából. Négyszáz, 4–12 év közötti gyermeket nevelő édesanya körében vizsgálták a táplálkozási szokások és a családi minta összefüggéseit, s arra a szomorú eredményre jutottak, hogy száz anya közül csupán huszonnyolcan egészségtudatosak. Mit várjunk hát a csemetéktől, akikről tudvalévő, hogy az otthoni példát követik? 

A jót is, a rosszat is. 

Hiábavalónak tűnik a szeptember óta hatályos közétkeztetési rendelet minden szándéka és igyekezete, hogy a gyerekek az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő étkeket kapják az óvodákban, iskolákban, ha a szülők nem figyelnek oda, mennyit és mit esznek otthon, mennyit mozognak a kicsik. A kutatás többek között azt is megállapította, hogy azoknak az édesanyáknak a gyermekei, akik hetente legalább egyszer együtt főznek a csemetéjükkel, könnyebben megbarátkoznak a zöldségekkel, a tejtermékekkel, a főzelékekkel. Továbbá azok a gyerekek közül, akik a napi főétkezések kétharmadát a családi asztal mellett, a szüleikkel költik el, kevesebben küzdenek súlyproblémával. 

Vagyis a megoldás kulcsa elsősorban a szülők kezében van, akik már a gyerek újszülött korától tehetnek azért, hogy a súlyával a későbbiekben ne legyenek gondok. A táplálkozáskutatók szerint az is elhízáshoz vezethet, ha a csecsemő az élete első ezer napjában túl sok fehérjét kap. Nem győzik hangsúlyozni, hogy a baba ideális tápláléka minimum hat hónapos koráig az anyatej. Megfigyelhető, hogy a tápszerrel kínált gyermekek súlya tempósabban gyarapodik, aminek egyik oka, hogy a cumisüvegből könnyen, szinte erőfeszítés nélkül jutnak a táplálékhoz. Arra biztatják hát a kismamákat, hogy a tápszerek közül is azokat válasszák, amelyek az anyatejhez hasonló fehérjeösszetételűek. 

A későbbi rossz táplálkozási szokásoknak azzal is elejét vehetjük, ha nem fűszerezzük túl, nem édesítjük cukorral a baba ételeit, hanem már csecsemőként a természetes ízekkel ismertetjük meg őket. Később is inkább gyümölcsöt kínáljunk édességek helyett, alacsonyabb kalóriatartalmú házi süteményeket adjunk nekik, ha nassolni vágynak. Cukrozott italok helyett pedig inkább vizet, gyümölcslevet igyanak. 

A gyermekkori elhízás később már alig korrigálható változásokat okoz a szervezetben, melyek hosszú távon súlyos következményekkel járhatnak. A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének kimutatása szerint az egymást követő generációk gyermekei mind inkább ducibbak és egyre betegebbek. Az utóbbi húsz évben a gyermekek körében megtízszereződött a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása, lassan többeket érint, mint a fiatalkori inzulinfüggő 1-es típusú diabétesz. A máj elzsírosodása minden harmadik kövér gyermeknél megfigyelhető. 

Félő, hogy a közeljövőben az elhízás következtében fellépő egyes betegségek – mint a cukorbajjal összefüggő veseelégtelenség vagy a korai szívérbetegség miatt kialakuló infarktus – már a fiatal felnőttek életkilátásait is rontani fogják. 

A kövér gyermekek 80 százalékából kövér felnőtt lesz. S dacára annak, hogy az emberek többsége tisztában van azzal, hogy egészségtelen életet él, mégis keveset tesz ellene. Az elhízott vagy túlsúlyos felnőttek mindössze 45 százaléka látja be, hogy a testsúlya több a kelleténél: 54 százalékuk normális súlyúnak, 1 százalékuk pedig soványnak tartja magát. A felnőttek 41 százaléka nem mozog eleget, holott 81 százalékuknak lenne rá lehetősége. 

A felmérésből kiderült, hogy minél jobbnak ítéli valaki az egészségi állapotát, annál inkább elégedett az életével. Rajtunk múlik tehát, hogy merre billen a mérleg nyelve!

Az oldalt összeállította:
Habik Erzsébet