Mire nem jut pénzünk? - A magyarok többsége a kultúrán spórol a legtöbbet
A magyarok átlagos havi kiadásain kívül sok más is kiderül a KSH kutatásából, a legfontosabb ezek közül pedig a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti pénzügyi különbség. Óriási a szakadék a társadalomban, az egyre több nincstelen és a kevés, ám nagyon jómódú ember között. A KSH – hogy átláthatóbb legyen az eredmény – a vagyon nagysága szerint öt csoportra osztotta a társadalmat.
A gazdagok háromszor többet fogyasztanak, mint az ország legszegényebb részén élők: a legkevesebb pénzből gazdálkodók egy fő ellátását havi 41 ezer forintból oldották meg, míg a leggazdagabb ötödbe tartozóknál ugyanez az összeg 134 ezer forint volt.
Nem csak az összeg más, de az is, ami a kosárba kerül, illetve a csekkek befizetésére jut: a szegényebbek többet költöttek élelmiszerre és lakhatásra – a legalsó jövedelmi ötöd esetében ez a kiadások több mint felét jelenti. Erre ebben a csoportban 23 770 forint van, míg a gazdagoknál fejenként 55 700.
És különböző dolgokra költenek a tehetősek és a szűkölködők: utóbbi csoport többet költ alkoholra és dohányárura (havi kiadásuk arányaiban).
Egészségügyi kiadásra azonban már nem jut, ahogyan kultúrára, szórakozásra sem: mindössze 1235 forintot tudnak havonta színházra, mozira, kiállításokra költeni. A pénztelenség egészségtelen – és jellemzően olcsóbb – élelmiszerek vásárlásához és fogyasztásához is vezet. Az alsó ötödbe tartozók több kenyeret és gabonafélét vesznek, de gyümölcsökre, zöldségekre, halakra (drágább élelmiszerekre) pedig már sokszor nem vagy csak nagyon kevés telik.
