Lányáért aggódó anya levele: 'Tibornak ez az állandó dühöngése inkább pszichopatát sejtet...'

A Szabad Föld 2016. 6. számában, "Kinek mondjam el" rovatunkban megjelent üzenetváltás.

Család-otthonUjlaki Ágnes2016. 02. 11. csütörtök2016. 02. 11.
Lányáért aggódó anya levele: 'Tibornak ez az állandó dühöngése inkább pszichopatát sejtet...'

Kedves Ágnes!
Egy aggódó anya kér öntől tanácsot. Huszonkét éves lányom fél éve jár egy fiúval, akibe nagyon szerelmes. Higgye el, nem vagyok az a szülőtípus, aki zsigerből utál mindenkit, akivel a gyereke együtt van. Sőt korábban egyetlen udvarlóját sem kifogásoltam, szerintem mind rendes és kedves srác volt. A leghosszabb kapcsolata még a középiskolában kezdődött, egyik osztálytársával, azt a fiút nagyon szerettük mi is. De aztán Zsófi részéről elfáradt ez a diákszerelem. Amikor menesztette a fiút, én még meg is könnyeztem.
A mostani kapcsolata viszont rettenetesen aggaszt. Tibor hat évvel idősebb, el kell ismernem, hogy igen jóképű meg értelmes is, de semmi más jót nem tudok róla mondani. Szörnyű természete van, rendszeresen veszekedéseket generál, jelentéktelen apróságokat felfújva óriási cirkuszokat csap. Nagyon féltékeny a lányom kollégáira, de a barátnőire, sőt ránk, a szüleire is. Próbálja leválasztani a családról, bár ez eddig még nem sikerült, de ki tudja, mi lesz később. Nem iszik vagy drogozik, az erőszakosság csak üvöltözésben jelentkezik. Egyelőre. Zsófit teljesen megbabonázta. Az én okos, józan lányom imádja őt, s nem tűr semmi kritikát a szerelmével kapcsolatban. Egyszer viccesen azt mondta, sok a veszekedés ugyan, de utána nagyon édes a kibékülés. Tudom, hogy vannak temperamentumos emberek, akiknél az úgynevezett „olaszos” családi stílus megy, de azok amúgy jó kedélyűek és normálisak. Itt nem erről van szó, Tibornak ez az állandó dühöngése inkább pszichopatát sejtet.
A legfőbb baj, hogy már hosszú távra terveznek. Én már oda is eljutottam, hogy ki kellene valahogy kényszerítenünk a szakítást. Ha élére állítanánk, hogy válasszon: a családja vagy Tibor?!
Üdvözlettel: Mária

Kedves Mária!
Az utolsó mondatával kezdem: eszébe ne jusson! Mivel a lány az új szerelem lázában ég, nem kétséges, hogy kit választana (mint minden szerelmes, akit hasonló kényszerhelyzetbe hoznak). No, és az kinek lenne jó? Ilyen zsákutcába nem szabad egy szülőnek belemennie!
Bár orvosi diagnózist nem állítanék fel ennyi ismeret alapján, alighanem tényleg van ok az aggodalomra. Főleg, ha valóban pszichés okai vannak a dührohamoknak. De akkor sem rózsás a helyzet, ha Tibornak „csupán” a természete ilyen. Bevallom, nem nagyon tudok tanácsot adni, mert amíg Zsófi ennyire szerelmes, nemigen lehet kívülről beleavatkozni a kapcsolatába. Igyekezzenek inkább elfogadni azt, hívják meg magukhoz gyakrabban a fiút, nézzék meg közelebbről, hátha többet tudnak meg róla. Szidni meg semmiképpen sem szabad, mert az csak dacot szül a lányukban.
Üdvözlettel: Ujlaki Ágnes

Ezek is érdekelhetnek