Valahogy mindig kijöttünk - Újra divatba jött a gondos háziasszony régi módszere

Megváltozott a rendszer, az életmód, a személyzet is eltűnt, de a kiadások maradtak. László Zsuzsanna nyugdíjas gyógypedagógus 1973-ban kezdte el írni a háztartási naplót, amikor munkába állt. A mai napig vezeti, bár egy költözéskor az első 20 év elkallódott, bánja is nagyon. Teltek az évek, de a szokása megmaradt. Kifejezetten bosszantja, ha kifelejt valamit.

– Az elején még egészen részletesen, tételesen írtam, mennyi párizsit, húst, kenyeret, zöldséget vettem – meséli. – Már egy ideje csak a nagyobb tételeket írom össze, mint az élelmiszer, a rezsi, a banki utalások, egyéb kiadások. A több évtizedes precizitás jól mutatja, hogyan változott a háztartások kiadása. Sokkal drágább lett az élelmiszer és a rezsi, az arányok errefelé tolódtak. Egyre kevesebb maradt az egyéb kiadásokra. Azért mindig tellett színházra, könyvre, de régebben sokkal kevesebb pénzből könnyebb volt megélni. Megtakarítani a fizetésből már akkoriban sem nagyon lehetett, ahhoz valami különmunkát kellett vállalni. Hitelünk nem volt, kölcsönkérni soha nem kellett, valahogy mindig kijöttünk. Éltünk nehezebb éveket, de mindenünk megvolt. Spórolni az élelmiszeren és a rezsin nemigen lehet ma sem. Könyvvásárlás helyett viszont beiratkoztam a könyvtárba, fodrászhoz nem havonta, hanem hathetente megyek, kozmetikushoz kéthavonta – meséli Zsuzsanna a tapasztalatait.

Csányi Andreának már a nagymamája is könyvelte a kosztpénz, így volt honnan tanulnia a gazdálkodást. A gyed alatt kezdte el vezetni a saját naplóját papíron, és egyúttal elindította a Rendteremtő című blogot is. – Ez volt az idő, amikor rájöttem, hogy jobban oda kell figyelni a háztartás ügyeire, hiszen már hárman vagyunk. Először listákat gyártottam, majd táblázatokat készítettem – mesél a kezdetekről. Úgy véli, a mai háztartási napló már sokban különbözik a régi füzettől: szerteágazóbb az ügyintézés, épp elég követni, mit hova utaltunk, mit fizettünk csekken.

Elkezdte írni a tapasztalatait a blogján, aztán hamar kiderült, érdekli a nőket, hogyan lehet úgy megszervezni a háztartást, hogy mindenre jusson idő és pénz. Kitalált egy anyákra szabott határidőnaplót is, és számos hasznos táblázatot kínál az olvasóinak, például a különórákhoz ugyanúgy, mint a növénygondozáshoz, a húsvéti teendőkhöz vagy ahhoz, mi van éppen a fagyasztóban és meddig áll el. Andrea azt mondja, nagyon sok időt, energiát és pénzt takarít meg azzal, hogy precízen szervezi és tervezi a család ügyeit és feladatait. – Épp elég nyomás alatt él egy mai nő, nem kell ezt tetézni azzal, hogy mindent fejben tartsunk.

MODERN IDŐK, MODERN ESZKÖZÖK. Az okos eszközök korában már nyugodtan elhagyhatjuk a kockás füzetet, mert az internet rengeteg hasznos segítséget kínál, ingyen és persze pénzért is. Az okostelefonokra letölthető költségtervezők, bevásárlólisták mind segítenek abban, hogy okosan gazdálkodjunk. Találunk ingyenes háztartási költségvetést kalkuláló programot például a PSZÁF oldalán, és tanácsadókat is, akik ezt oktatják.

SZERB ANTAL IS JEGYZETELT. A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi kiváló írónk, Szerb Antal 1935-ös naplóját, amibe elsősorban a kiadásokat jegyezte fel. Ez volt az az időszak, amikor havi 200 pengő fixszel az ember könnyen viccelt. Egy római utazás 222 pengőbe került, egy ebéd 1,20-ba, a cigaretta és a bélyeg 1 pengőbe, a cukorért 40 pengőt kellett fizetni. A bérkocsi 2,90 volt, a borravaló 1 pengő. Édesanyja költöztetésére 150 pengőt költött, öltönyének vasalására 5-öt.