Patikaszer nyakra-főre - Úgy működnek, mint a drog: kellemesebben érezzük magunkat, de egy idő után nem tudunk meglenni nélkülük

Ugye, az anyák nem mennek betegszabadságra? – teszi fel a provokatív kérdést a sokszor hallott reklám, s nem győzi a memóriánkba vésni a gyógyszer nevét, ami egymagában hivatott elbánni a megfázás valamennyi kellemetlen tünetével. S vajon melyik nagypapa ne kapna a derékfájást csillapító pirula után, ha ez az ára annak, hogy focizhasson az unokájával? Jó esetben hallgat a reklámok után elhadart felhívásra, és megkérdezi kezelőorvosát, gyógyszerészét, mielőtt elrohan a patikaszerrel.

– Folytathatnánk a sort a gyomor- és bélrendszeri tünetekre alkalmazott készítményekkel, a fogyasztószerekkel vagy az allergia tüneteit csillapító pirulákkal. Azonban tisztában kell lennünk vele, hogy ezek nem csodaszerek – mondja dr. Hankó Balázs. – Az Európai Unióban, tehát Magyarországon is csak a vény nélkül kapható gyógyszereket lehet a lakosság részére hirdetni, de így is jelentős reklámhatás zúdul ránk. A legnagyobb gond ezzel az, hogy sokszor ugyanazt a hatóanyagú készítményt kínálják fejfájásra, derékpanaszokra, görcsös fájdalmak csillapítására vagy éppen az influenza tüneteinek enyhítésére, a panaszosok azonban más-más gyógyszereknek vélik, s e szerint is alkalmazzák ezeket. Ekkor nemcsak az a gond, hogy e gyógyszerek kölcsönhatásba léphetnek más patikaszerekkel, hanem mivel a hatóanyagtartalmuk gyakran ugyanaz, a magas dózisú bevitel súlyos egészségkárosodással járhat. Ezek közül talán a leggyakoribb problémát okozó hatóanyag a paracetamol, amely nagyon sok láz- és fájdalomcsillapítóban megtalálható, s aminek a túladagolása például májkárosodást okozhat.

– A fejlett világ társadalma sajnos a gyógyszerekre is úgy tekint, mint a fogyasztói kosár egyéb árucikkeire, ebből eredően úgy is vásároljuk ezeket, mint a többi, korlátok nélkül beszerezhető termékeket. A legnagyobb mennyiségben fájdalomcsillapítót, hashajtót, altatókat, nyugtatót és orrcseppet szedünk. Mellékhatások valamennyi gyógyszer szedése kapcsán jelentkezhetnek, de bizonyos készítmények – többek között az előbb felsoroltak – hosszabb távú alkalmazása a hozzászokás veszélyével jár. Úgy működnek, mint a drog: segítenek, hogy kellemesebben érezzük magunkat, de egy idő után nem tudunk meglenni nélkülük. Ha pedig már kialakult a függőség, és nem jutunk hozzá a gyógyszerekhez, kellemetlen elvonási tünetek jelentkeznek nálunk. Fontos, hogy ne engedjük kialakulni a függőségeket. Tehát ha szükség is van altatóra vagy nyugtatóra, azt nem szabad folyamatosan alkalmazni, és feltétlenül szükséges szakember javaslatát is kikérni – hívja fel a figyelmet szakértőnk.

PIRULÁK A HÁLÓRÓL
Régebben sokan még csak egymásnak ajánlgatták a gyógyszereket, mondván, hogy ami a szomszédnak segített, az biztos nekem is jó lesz. Az internet korában azonban nem csak az információ áramlik parttalanul, de illegálisan árulnak is egyes készítményeket. Dr. Zacher Gábor toxikológus szerint ez ugyancsak magyarázat lehet a növekvő gyógyszerfüggőségre. Bár az árak a neten kicsit borsosabbak, mint a patikákban, de a gyógyszerfüggőket ez sem riasztja el. Becslések szerint az altató- és nyugtatópiac bevételeinek 5–8 százalékát a feketepiac adja.

A legtöbbet fogyasztott gyógyszertípusok toplistája
- Szív- és érrendszeri gyógyszerek
- Neurológiai készítmények (nyugtatók, láz- és fájdalomcsillapítók)
- Emésztőszervi problémákat orvosló medicinák
- Antibiotikumok
- Bőrgyógyászati kenőcsök

FÜGGŐ VISZONYBAN
Becslések szerint Magyarországon jelenleg 100 ezer hashajtó-, 70 ezer altató- és nyugtató-, s csaknem 25 ezer orrcseppfüggő él.