Rizikó az apától

A terhességet „problémaként” éli meg a szervezet: az immunrendszernek „idegen” testként kell tekintenie az embrióra, melynek genetikai állománya az apából is származik. Így az embriót valójában meg kell menteni az anya immunrendszerétől, nehogy kilökődjön. (Ez a veszély fenyegeti a beültetett donorszerveket is a transzplantáció után.) A vetélések oka lehet, hogy a magzat védelme nem működik kellőképpen. Az apai gének irányította sejtek azon dolgoznak, hogy a magzat minél nagyobb legyen, az anyaiak pedig a terhesség vége felé a nő védelmében már lassítják a fejlődést.

Az embrió akkor ágyazódik be és marad életben, ha sikerül kikapcsolnia az anyában az idegen test felismerését jelző immunválaszt. Ennek érdekében a betolakodók ellen küzdő T-limfocitákat – azaz immunsejteket – távol kell tartani a magzattól. Sok megfogant embrió végül nem fejlődik tovább, de sejtcsomóként megmarad a női szervezetben.

Így a férfitől származó idegen, Y kromoszómás sejtek provokálhatják a nő védekező rendszerét. Ez magyarázat lehet arra, hogy az autoimmun kórok miért fordulnak elő gyakrabban a nőknél.