Védtelen céltáblák

Ismerősen hangzik Ghyslain Raza neve? S ha azt mondom: „Star Wars Kölyök”? Így már bizonyára beugrik: ő az a kanadai kisfiú, akinek videofelvételét, melyen egy golflabdaszedő rúddal jedi lovagként tart harcművészeti bemutatót, több mint egymilliárdszor nézték már meg, amióta kíméletlen osztálytársai 2003-ban gúnyolódó megjegyzésekkel kiegészítve kitették az internetre. A kövérkés, 14 éves kamasz élete pokollá lett, az állandó zaklatások miatt kénytelen volt kimaradni a középiskolából, pszichiátriai kezelésre szorult. Tíz évvel később, első interjújában nagyon sötét korszakként emlékezett vissza céltábla önmagára, amikor kétségek közt vergődő tinédzserként kellett megküzdenie azzal, hogy kommentelők ezrei csúfolják, buzdítják öngyilkosságra. Raza ma 28 éves, jogi egyetemet végzett, ügyvédként az internetes jogi képviseletre specializálta magát.

Nem minden fiatalnak sikerült azonban átvészelnie kortársai kegyetlen tréfálkozását, az internetes megfélemlítés (cyberbullying) és iskolai zaklatás tragédiák sorozatát produkálta az elmúlt években. Az amerikai Ryan Halligan 13 évesen követett el öngyilkosságot – felakasztotta magát – 2003-ban, mert már kibírhatatlannak érezte osztálytársai és a világháló anonim közössége felől érkező fenyegetőzéseket állítólagos homoszexualitása miatt.

Az angol Daniel Perryt magukat lányoknak kiadó csoport vette rá a kamera előtti maszturbálásra, aminek felvételével aztán megzsarolták.

A megalázott 17 éves fiú 2013-ban levetette magát egy hídról. A 12 éves kanadai kislány, Amanda Todd az ereit vágta fel 2012-ben, miután kierőszakolt fehérneműs fotói közzététele után mindenki elfordult tőle, kiközösítették.

A felsorolás sajnos hosszan folytatható, s ne gondoljuk, hogy itthon nincsenek rá példák: a cyberbullying a magyar fiatalok, iskolások körében is egyre elterjedtebb. Az internethasználat, az online világ névtelenséget is megengedő, mások manipulálására alkalmas szokásrendje teljesen újraszabta a korábban is létező – annak idején is többnyire elmismásolt, mind a pedagógusok, mind a szülők által jobbára félvállról vett – iskolai zaklatást. „Mert álljon ki magáért a gyerek, tanulja meg, milyen az élet” – mondták-mondják sokan, és különben is, a szülők általában sokkal népszerűbbnek hiszik csemetéjüket a kortársai körében, mint ahogyan az a valóságban létezik, hiszen a gyerek otthon nem mond semmit a „mi történt az iskolában?” kérdésre válaszolva (már ha az elhangzik).

A szülői felelősséget ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert tapasztalhatjuk: a közösségi virtuális terekben – Facebook, Instagram, Twitter stb. – kamaszos hévvel előidézett helyzetek messze túllépnek a heccelődő-viccelődő, egymást húzó attitűdön. A közösség előtti nevetségessé tétel (rosszindulatú pletykák terjesztése), a fenyegető kommentek, videók, nyilvánossá tett intim fotók vagy akár a személyes adatok eltulajdonítása és a velük való visszaélés komoly következményekkel járhatnak: lelkileg és testileg is károsak lehetnek a gyerekekre.

Egy 2014-ben közzétett hazai vizsgálat szerint sem a diákok, sem a szüleik, sem a pedagógusok nincsenek tisztában a veszély mértékével.

A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány megfélemlítés elleni programja állapotfelmérésének legfontosabb megállapítása szerint mivel hatalmas a szakadék a gyerekek és a felnőttek internethasználati készsége és szokásai között, az utóbbiaknak fogalmuk sincs gyermekük netes tevékenységéről. Ráadásul a diákok többsége nincs is tisztában a megfélemlítés, zaklatás fogalmával.

– Jól látható, intő jelei vannak, ha internetes zaklatás áldozatává válik a gyermekünk: az e-mailezések után feszült állapotba kerül, bezárkózik, szorong – hívja fel a figyelmet a tünetekre Ránki Sára. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nyelvész szakértője úgy látja: mivel itthon nincs koncepció a gyerekek egymás közti netes zaklatásának felmérésére, és az érintettek szégyellik megosztani áldozattá válásukat, a legfontosabb dolog a megelőzés. Lényeges a gyermek és szülő közti beszélgetés, a bizalmi kapcsolat kialakítása, a zaklatások felismerését és elkerülését segítő kommunikációs stratégiák megtanulása, valamint a gyerekek egymás iránti érzékenyítése.

20,9 SZÁZALÉKA a szülőknek teljesen normálisnak tartja, ha a gyerekek cikizik, megalázzák, sértegetik egymást.

www.saferinternet.hu – szülők, pedagógusok, gyerekek juthatnak itt információhoz a témában.
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: kek-vonal.hu, ingyenesen hívható telefonszám: 116-111.
Biztonságos internet hotline: www.biztonsagosinternet.hu/.