Húzzák, ha halogatjuk

NOHA A MAGYAROK egyharmada él kezeletlen, lyukas foggal, a fogorvost csak akkor látogatják meg, ha végképp odaűzi őket a fájdalom. Kérdés persze, van-e hová? Mert fogorvosból is nagy a hiány: 200-nál is több praxis tartósan betöltetlen az országban.

Család-otthonHabik Erzsébet2016. 05. 11. szerda2016. 05. 11.

Kép: Old man hugging his cat and laughing, Image: 194196111, License: Royalty-free, Restrictions: , Model Release: yes, Credit line: Profimedia, Stock Budget, Fotó: Profimedia

Húzzák, ha halogatjuk
Old man hugging his cat and laughing, Image: 194196111, License: Royalty-free, Restrictions: , Model Release: yes, Credit line: Profimedia, Stock Budget
Fotó: Profimedia

A fogai állapotával honfitársainknak mindössze fele elégedett, míg egyötöde kifejezetten rossznak tartja azt a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. A felnőtt lakosság kétharmadának van legalább egy tömött foga, csaknem a harmadának szájában rejtezik kezeletlen lyukas fog, mintegy 60 százaléknyi a foghíjasok aránya.

Egyesek annyira elhanyagolt fogakkal, a szuvasodás okozta súlyos következményekkel érkeznek a fogorvosi rendelőbe, hogy rajtuk egyszerű fogmegtartó kezelésekkel már nem lehet segíteni. Márpedig a hiányos fogsor nem csak esztétikai, hanem egészségügyi problémát is jelent: romlik a rágás hatékonysága, ami megterheli az emésztőrendszert. A rossz fogazatú ember többnyire mellőzi azokat az élelmiszereket – jellemzően a legegészségesebbeket: a nyers gyümölcsöt és zöldséget –, melyeket alaposan meg kell rágni.

Óriási szükség lenne tehát a megelőzésre és az elvesztett fogak pótlására, a fogászatot is népegészségügyi szempontból kiemelt területként kellene kezelni - vélik a szakértők. Ehhez képest a közfinanszírozott alapellátás méltatlanul mellőzött helyzetben működik. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ideális esetben 2000 lakosra kellene jutnia egy fogorvosnak. Hazánkban jelenleg 5300 fogorvos praktizál, ami elég is lenne a népesség számához képest, csakhogy az állami rendelőkben mindössze 3300-an dolgoznak, így bizonyos térségekben 4000-nél is több pácienst kell ellátnia egy-egy orvosnak. Az Országos Alapellátási Intézet adataiból kiderül, hogy jelenleg több mint 220 praxis már több mint fél éve betöltetlen. Gyermekfogászra és szájsebészre lenne leginkább szükség.

A listavezető Budapest, ahol 53 fogorvosi körzet gazdátlan. Egyes településeken kirívóan rossz a  helyzet. Csak néhány példa: Dabason 2001, a Borsod megyei Tiszakeszin és Ároktőn 2004, a békési Geszten, Lőkösházán és Zsadányon 2005 óta nem kezeltethetik a fogaikat államilag finanszírozott rendelőkben a betegek. Ám a fogorvosok közül is sokan külföldön keresik a boldogulásukat, mások pedig inkább magánrendelőt nyitnak az állami ellátásban tevékenykedés helyett – írja a napi.hu. Súlyosbítja a helyzetet, hogy már évek óta nem emelték a fogorvosi ellátás finanszírozását. Míg a tartósan betöltetlen háziorvosi helyekre a kormány tízmilliós támogatással igyekszik szakembereket csábítani, addig ezzel a lehetőséggel a fogorvosok nem élhetnek. Ígérik, hogy a fogászati alapellátásban dolgozók részére is jut majd pénz, azt azonban egyelőre nem tudni, mikor.

Nagy a lemaradás a szájápolásban: az egy főre jutó éves fogkrémfogyasztás alig éri el a három tubust. Pedig jóval többe kerül a fogorvos, mint amennyi a pasztán megspórolható. Magyarországon szinte minden kezelés – az összes sürgősségi, gyermekfogászati és prevenciós, valamint fogmegtartó beavatkozás – ingyenesen jár a 18–62 év közötti korosztály számára. Ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a páciensnek olykor nem kell a pénztárcájába nyúlnia. A tb-vel szerződő rendelők finanszírozása ugyanis nem mindig fedezi a kezeléssel járó költségeket. A fogpótlásokért például fizetni kell: egyrészt az orvos munkadíját, másrészt a fogtechnikai költségeket. Így merülhet fel az a szomorú dilemma, mint amiről egyik nyugdíjas olvasónk panaszkodott: „Ingyen húzta ki a fogamat a körzeti fogorvos, csak az injekció árát kellett kifizetnem. A műfogsor nagyon drága lenne: az alsó 50, a fölső 100 ezer forintba kerülne. Továbbra is eszem inkább fog nélkül. Vagy megcsináltatom a fogsorom, de akkor nem lesz miből ennem.”

 

INTŐ JELEK. A szájüregi daganatok korai jelei hamar észrevehetők, ezért fontos a fogászati szűrés és a rendszeres otthoni önvizsgálat is. Ha valaki indokolatlan vörös vagy fehér foltot, szokatlan duzzanatot, sebet fedez fel a szájában, ami két héten belül nem múlik el, keresse fel a fogorvosát, mert baj lehet abból, ha e tüneteket elhanyagolja. Sokan csak akkor szánják rá magukat a vizitre, amikor az elváltozás már előrehaladott a szájukban, így a gyógyulás esélye lényegesen rosszabb.

Ezek is érdekelhetnek