Lennél szalmalakó?

NAGY CSIZMÁT és kalapot adunk rá! – e szabályt tartja szem előtt, aki szalmabálából építkezik. Egyre többen vannak, mert megéri: olcsóbb és nagyon gazdaságos a fűtése.

Család-otthonPalágyi Edit2016. 05. 10. kedd2016. 05. 10.

Kép: szalma falu ház épül devecserben a vörösiszap katasztrófa egyik áldozatának hőszigetelés passzív ház energia takarékosság 2013 07 30 Fotó: Kállai Márton

Lennél szalmalakó?
szalma falu ház épül devecserben a vörösiszap katasztrófa egyik áldozatának hőszigetelés passzív ház energia takarékosság 2013 07 30 Fotó: Kállai Márton

Az egészséges lakhatást garantáló, energiatudatos és kifizetődő anyag kipróbálására biztat a Magyar Szalmaépítők Egyesülete. Varga Rita egri építész sorolja az előnyöket. Jó százhúsz éve az amerikai Nebraska államban, a prérin dolgozó munkások építettek először maguknak favázas hajlékot szalmabálából, s tapasztást is tettek rá. Amikor a cséplőgépből kipattant a szikra, nem égett le, így kiderült, hogy kevésbé gyúlékony, mint a faház. Angliában iskolák és emeletes házak is épültek így. A környezettudatos építkezést nálunk is egyre többen tartják fontosnak, ezért számos civil szervezet szorgalmazza.

Ráadásul évente több millió tonna gabonaszalmával nem tudnak mit kezdeni a gazdák. A kisebb és nagyobb szalmabálák felhasználására számos ötletet kínál a Magyar Szalmaépítők Egyesülete, amely képzéseket és előadásokat szervez országszerte. Hazánkban már félszáz szalmaház épült, de utólagos szigetelésnek, illetve padlásfödémnek is beválnak a bálák. E célra a búza, rozs, árpa, tönköly szalmája alkalmas. Varga Rita egri építész maga is elvégezte az egyesületi képzést, sőt saját szalmakuckót készített, így bőven szerzett gyakorlati tapasztalatokat.

Az előnyök mellett akadnak persze szabályok is szép számmal, melyeket be kell tartani. Fontos, hogy az építéshez választott bálát szorosra kell formáztatni, és a szálirány sem mindegy, mert attól függ a hőszigetelő képesség. A víztartalmat alacsonyan kell tartani, mert ha a szalma nedvességet kap, bepenészedik. A csapóesőtől és a föld felől szivárgó nedvességtől is védeni kell az épületet: felül a hosszúra kinyúló eresz, alul pedig a kenhető szigetelés adhat jó megoldást. Fontos a tűzbiztonság: a felhasznált bálákat kétoldali vakolattal teszik nehezen éghetővé. Ugyanis a tapasztáshoz használt agyag a tűzben kerámiává ég, így a disznópörzsölővel elvégzett próbát is kiállja a fal. A második vakolást megerősíthetik fűrészporral vagy kenderrosttal, a sarkakat pedig gyékénnyel vagy zsákvászonnal. Agyagos, illetve meszes vakolatot érdemes használni, mert a cementeset ledobja a szalma. Újabban már nem annyira a hideg telek, mint inkább a forró nyarak jelentik a kihívást, ám a vályogvakolat előnye, hogy jól hűt. A rovarok és rágcsálók kártevése ellen acélhálóval védik a szalmát – bár az nem eledele az egérnek, legfeljebb fészket rakhat benne. A védekezés legtermészetesebb módszere persze a macska…

Nagy kérdés, gazdaságos-e a szalmával házat építeni. A becslések szerint nagyjából annyiba kerül az ilyen épület, mint a passzívház. Egy vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy a fűtés és a meleg víz költsége több mint kétszerese a passzívháznál, mint a szalma felhasználásával készült „alacsony energiásban”. Sok szerves anyagot ma jobb híján eltüzelünk, holott a bálák a – például vályogból készült – házak utólagos szigetelésére is kiválóan használhatók. A Kádár-korszakban épült kockaházak összes energiafelhasználásunk 42%-át viszik el, vagyis pazarlóak. A többnyire kalákában épülő szalmaház fűtése lehet tömegkályha is, amely a falban vezeti a meleg levegőt.

A szalmaházra már létezik ingyenes típusterv, ezt a 2–4 fős család számára Medgyasszay Péter készítette az Energia és Környezet Alapítvány megrendelésére, a tájékoztatók is az ő munkáira támaszkodnak. A szalmaépítők egyesülete pedig olyan vakológépet fejlesztett ki, amivel a kitermelt vályogot viszik fel a falra – a tervek szerint ezt kölcsönözni lehet majd. Az egyesület sokat tesz azért, hogy minél több családból legyen „szalmalakó”.

Ezek is érdekelhetnek