Nincs ellenük védelem - Legyőzik az emberiséget?

Amikor Alexander Fleming 1928-ban felfedezte a penicillin baktériumölő hatását, az emberiség fellélegezhetett. A csodaszernek kikiáltott új gyógyszerrel, az antibiotikummal olyan rettegett betegségek, mint a TBC, a tüdőgyulladás, a szifilisz is gyógyíthatóvá váltak, melyek ellen korábban nem létezett hatásos terápia. Az orvosok szinte minden betegségre bevetették az antibiotikumokat, és sokáig hitték, hogy a segítségükkel véglegesen legyőzhetők lesznek a kórokozók. Nos, az antibiotikumok felfedezésének is köszönhető, hogy a világ boldogabbik felén tíz évvel meghosszabbodott az átlagéletkor.

Ma világszerte mintegy 500 ezer tonna antibiotikumot használunk fel évente. Ám időközben kiderült, hogy nem csak élünk, de vissza is élünk e gyógyszerrel. Sok orvos ugyanis, ha nem tudja pontosan, milyen fertőzéssel áll szemben, rutinszerűen antibiotikumot ír fel a betegnek, ami az esetek egy részében teljesen felesleges.

Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy az egyes baktériumok örökítő anyagaiban olyan változások történtek, melyek következtében ellenállóvá (rezisztenssé) válnak az antibiotikumokkal szemben. Ma már léteznek alkalmazkodó szuperbaktériumok, melyek ellen nincs hatásos orvosság.

Az antibiotikum-rezisztencia az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása lesz a XXI. században, s ha a gyógyszerészek nem rukkolnak elő idejében valamilyen új patikaszerrel, 2050-re katasztrófa fenyegeti a világot.

A különböző fertőzések több áldozatot szedhetnek majd, mint a rák, és évente akár tízmillió ember halálát okozhatják – figyelmeztetett a minap George Osborne brit pénzügyminiszter a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) washingtoni tanácskozásán.

Az antibiotikumok hatástalanná válása az orvoslás középkorába juttatja vissza a világot, amikor a legegyszerűbb sérülésekben és fertőzésekben, vagy rutinműtét közben haltak meg az emberek, s minden 1000-ből 5 anya vesztette életét szülés közben. Antibiotikumok híján ma nem lehetne orvosolni a rákos megbetegedéseket, szervátültetéseket végezni, mert e terápiáknál legyengítik az immunrendszert, így a szervezet védtelen a fertőzésekkel szemben.

Életveszélyessé válnának a szív-, tüdő- és hasi műtétek, azoknak a területeknek az operációi, melyek hemzsegnek a baktériumoktól, mint például a belek, a húgyhólyag, a nemi szervek, de ellehetetlenülne a csípő- vagy térdprotézis, a szívbillentyű beültetése is. Tízből három tüdőgyulladás halállal végződne, újra tömegével szednék áldozataikat a világjárványok.

A baktériumkrízis világgazdasági problémákat is felvet. Hatékony új antibiotikum nélkül olyan mértékben megnőhet a halálozások száma, hogy amiatt a világ GDP-je 3,5 százalékkal eshet vissza, ami becslések szerint szinte felfoghatatlan mértékű, akár 100 billiárd dolláros veszteséget is okozhat a gazdaságnak. Komoly pénzügyi ösztönzőkkel kell versengésre késztetni a világ gyógyszerészeti laboratóriumait, hogy mielőbb piacra kerülhessenek az újfajta gyógyszerek.

S addig? A szakértők azt tanácsolják, bánjunk csínján az antibiotikumokkal, hagyjunk fel mezőgazdasági és állattenyésztési alkalmazásukkal – ugyanis Európában az antibiotikumok majdnem kétharmadát erre a célra használják fel. Az antibiotikum-rezisztencia tehát globális veszéllyé vált. A szuperbaktériumok lépéselőnybe kerültek, ezért a szakértők megegyeznek abban, hogy nemzetközi összefogásra lenne szükség ellenük. Ha nem sikerül felvenni velük a versenyt, az élővilág e parányi lényei emberek tízmillióinak halálát okozhatják.

MIT TEHETÜNK?
Fontos, hogy az antibiotikumokat az előírt kezelés végéig szedjük azt követően is, hogy a betegség tünetei megszűntek. A gyógyszernek az összes baktériumot el kell pusztítania a szervezetünkben, mert ha még lappang belőlük valamennyi, azok újból betegséget idézhetnek elő. Így előfordulhat, hogy ellenük a korábbi gyógyszer már hatástalan lesz, mert a baktériumok ellenállóvá váltak.

ÓRIÁSI VESZTESÉG
A WHO becslése szerint az Európai Unióban már most is évente 25 ezer halálos áldozatot követel az antibiotikum-rezisztencia. Emellett 1,5 milliárd dollár költséget okoz az országok egészségügyi ellátásában, hiszen a fertőzések kezelése meghosszabbítja és megdrágítja a betegellátást.

ELMAGYARÁZÓ 
Antibiotikum-rezisztenciáról akkor beszélünk, amikor a baktériumok nem reagálnak az antibiotikumok károsító hatására. Léteznek olyan baktériumok, melyekre sosem hatottak a gyógyszerek, míg mások a természetes kiválasztódás, a génjeikben történő mutáció következtében válnak rezisztenssé velük szemben. Ellenálló képességüket továbbörökítik, sőt egyes fajták képesek egymás között géneket cserélni. Így jönnek létre az úgynevezett multirezisztens, vagyis több antibiotikummal szemben is ellenálló szuperbaktériumok. Egyelőre nincs olyan antibiotikum, amely valamennyi kórokozó ellen hatásos lenne, előbbutóbb valamennyi szerrel szemben kialakul valamilyen szintű ellenálló képesség.