Tudásod a jövőd

A mai kisiskolások kétharmada olyan munkát végez majd, ami napjainkban még nem is létezik. Ismereteink egyre gyorsabban avulnak, és ha valaki nem elég rugalmas, nem képes fejleszteni a tudását és nem tudja azt többféle módon alkalmazni, akkor megbukik a munkaerőpiacon.

Tanulságos, hogy öt évvel ezelőtt a ma legnépszerűbb tíz szakmából nyolc még nem létezett a piacon. A listát a mobilfejlesztők vezetik: az első helyen az IOS-, a másodikon pedig az androidfejlesztő szerepel. A dobogó harmadik helyére a zumbaoktató került, akit a social media gyakornok követi. A jövő zálogává a rendszerszerű gondolkodás, a problémamegoldás és a digitális képességek válnak.

De mi a helyzet a hazai oktatással? Felvértezik-e a magyar diákokat azokkal a készségekkel és képességekkel, melyekkel versenyképesek lehetnek a változó világban? Az Engame Akadémia legfrissebb kutatásában 14–20 éves diákokat, illetve szülőket és tanárokat kérdeztek arról, mit gondolnak a magyar közoktatásról és a továbbtanulásról.

Mindhárom csoport szerint a mostani középiskolai oktatás elhanyagolja a készségfejlesztést, 80 százalékban a lexikális ismeretek átadására korlátozódik. A diákok háromnegyede gondolja úgy, hogy a hazai középfokú oktatásban egyáltalán nem kap helyet a vita- és a prezentációs készség fejlesztése, de a kritikus gondolkodást, a problémamegoldást és a csapatmunkát is hiányolják. – Tanulhatnánk például a pénzügyekről, a kapcsolatépítésről, általában olyan dolgokról, amelyek a mindennapi élethez szükségesek. Ezek mind fontosabbak a lexikális tudásnál – mondta a kutatásban részt vevő egyik diák.

Az OECD statisztikái alapján Magyarországon a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatási tanulmányba (az OECD átlaga 58 százalék), de csak 23 százalékuk fejezi be a képzést. Ez a mutató 2010 óta 9 százalékot romlott. Lévai Balázs, az Engame Akadémia vezetője szerint ennek az is oka, hogy sok fiatal nem a megfelelő egyetemet választja. – Sajnos a tanulók többsége továbbra is a kedvenc tantárgya alapján választ pályát. Azonban nem biztos, hogy egy jó matekosból jó közgazdász lesz, vagy az irodalmat kedvelő diákból elhivatott magyartanár válik. A pályaorientáció elengedhetetlen feltétele a sikeres karriernek, de a diákok fele úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem kaptak segítséget ahhoz, hol tanuljanak tovább.

A megkérdezett diákok szinte kivétel nélkül szeretnének továbbtanulni, 25 százalékuk leginkább külföldön. Miért? Három tényezőt emeltek ki: a kiszámíthatóságot, az oktatás színvonalát és a külföldi egyetem elvégzését követő magasabb fizetést. AZ UNESCO 2015-ös adatai alapján jelenleg Ausztriában él a legtöbb külföldön tanuló magyar diák. Ezt Németország és az Egyesült Királyság követi.

HOL SZERETNÉNEK TOVÁBBTANULNI A MAGYAR DIÁKOK?
1. Egyesült Királyság
2. USA
3. Németország
4. Ausztria
5. Svédország
6. Dánia
7. Finnország
8. Franciaország