Jogi esetek: Ha elküld az orvos

Az anya feljelentette az orvost az orvosi kamaránál, illetve az Egészségügyi Felügyeletnél is eljárás indult ellene. Mindkét helyen elmarasztalták, az Egészségügyi Felügyelet ötvenezer forint bírságot rótt ki rá. E határozat ellen a háziorvos a bírósághoz fordult.

Az orvos azt mondta, jogosan tagadta meg a gyerek ellátását, mert nem állt fenn sürgős szükséghelyzet.

A másik háziorvos sem részesítette semmilyen gyógyszeres kezelésben, a kórházból is szállító- és nem rohamkocsit küldtek érte. Másrészt arról nem volt tudomása, hogy a gyerekorvos szabadságon van. Harmadrészt a rendelőben két másik beteg tartózkodott, akiket a gyerekkel ellentétben köteles volt ellátni. Ráadásul a megfelelő felszerelés, szaktudás sem állt rendelkezésére a gyerek érdemi vizsgálatához.

Az Egészségügyi Felügyelet az Egészségügyi törvénnyel érvelt, amely kimondja, hogy a sürgős szükség gyanújával ellátásra jelentkező beteget meg kell vizsgálni, és az indokolt mértékben ellátásban kell részesíteni. Egy másik paragrafus azt rögzíti, hogy a sürgős szükségben lévő betegnek elsősegélyt kell nyújtani, és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. Ez utóbbi rendelkezés volt a döntő, amikor a bíróság végül is elmarasztalta az orvost: a fél perc alatt, amíg kiküldte a beteget, biztosan nem győződhetett meg arról, hogy a sürgős szükség nem áll fenn. És annak ellenére, hogy utólag kiderült, a sürgős szükség tényleg nem állt fenn, az orvos eljárása azért volt helytelen, mert sem meg nem vizsgálta a gyereket, sem arról nem győződött meg, hogy rendel-e a gyerekorvos. Vagyis az Egészségügyi Felügyelet által kiszabott bírság jogos.