Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Régóta tudjuk, hogy a napsugár árt a bőrünknek, azonban csak kevesen foglalkoznak a szemre gyakorolt hatásával. A legtöbben nem azért hordanak napszemüveget nyáron, mert védekezni akarnak a káros UV- és UVB-sugarak ellen, hanem, mert vakít a fény, s amúgy meg divatos.
Holott a rossz napszemüvegekkel ronthatjuk a szemünket. Csökkentik a fényt, de a lencséjük nem szűri ki a káros sugarakat. A pupilla kitágul, ezzel nagyobb teret kapnak a kártékony sugarak. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) nemrégiben vizsgálta a napszemüvegeket, és 18 fajtából kettőt alkalmatlannak minősített. (A piacon e mennyiség sokszorosa található, vagyis sokkal több veszélyes szemüvegfajta kerülhet forgalomba.) Az egyiket azért találták hibásnak, mert az üvege túl sötét, ami zavarja a látást, vezetéskor balesetet is okozhat. A másik szinte semmi káros fénysugarat nem szűrt ki.
A szakemberek azt javasolják, hogy vásárláskor a szemüvegen legyen rajta a CE jelzés, ami (elméletileg) bizonyítja, hogy az uniós előírásoknak megfelel. Más kérdés, hogy ilyen matricát bárki bármilyen termékre ráragaszthat, így nem mindig garancia a minőségre. Fontos, hogy ne legyen sérült az üveg, ne legyen benne „dioptria”, a képet ne torzítsa, s a keret ne korlátozza a látóteret. Az se jó, ha nagyon sötét a kép: 8 százalék alatti látható fényáteresztésű szemüveggel nem szabad vezetni, ezeket kell(ene) 4. kategóriás termékként forgalomba hozni. E kategóriákat a kereten tüntetik fel, az érték 0–4 közötti, s ott kell szerepelnie a gyártó vagy a forgalmazó nevének és címének is.
Általában igaz, hogy a túl olcsó napszemüveg biztosan gagyi, a jó pedig legalább 10 ezer forintnál kezdődik (de inkább ennek a többszöröse az ára). Ha ismert optikai boltban vásárolunk, inkább bízhatunk az eladó tájékoztatásában, mintha a piacon vagy nagyobb élelmiszeráruházban veszünk napszemüveget.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu