Számoljon utána!

Nem érdemes a különböző külső lakrészek befedésére pénzt, időt, energiát szánnunk: a NAV hivatalos állásfoglalása szerint csak akkor számít bele a lakás hasznos alapterületébe a pince, a beépített tetőtér, az erkély vagy éppen a terasz, ha fedettek, és legalább 1,9 méter belmagasságúak. A fedettség a könnyebb értelmezhetőség miatt fontos, hiszen magassága csak annak a területnek lehet, amelyet felülről valami határol. Az erkélyt, a teraszt, a tornácot, vagy a loggiát elvben hozzá kell számítani a hasznos alapterülethez, ahogyan a pincét és a tetőteret is. Ahhoz azonban, hogy ténylegesen beleszámítson a lakás méretébe, mindkét feltételnek (a fedettségnek és az 1,9 méteres belmagasságnak is) érvényesülnie kell.

Az augusztus 18-án megjelent tisztázó módosítás kitér arra is, mitől lesz egy terület „fedett”. Az ugyanis, hogy a kérdéses lakásrész felett van „valami”, még nem jelenti egyértelműen, hogy bele kell számítani a hasznos alapterületbe. Ha például társasházban, panelben élünk, és az erkélyünk felett másik erkély van kiépítve, kérdés lehet, vajon ez fedésnek számít-e.

A NAV szerint nem, hiszen a felettünk lakó erkélyének nem az a funkciója, hogy a miénknek fedést biztosítson. Ahogyan nem kell beleszámítani a hasznos alapterületbe az alacsonyabb belmagasságú pincét vagy éppen a tetőteret: hiába fedettek, ha 1,9 méternél alacsonyabbak, kihagyhatjuk a lakás méretének kiszámításából.