Bűnük, hogy megnőttek

– Félünk. Tavaly tíz jószágunkat pusztították el a város határában a falkában járó kutyák, az idén eddig kettőt, de még nincs vége az évnek. A múltkor is csak szerencsével sikerült megakadályozni, hogy rátörjenek a juhainkra. Rákapnak a vér ízére, s aztán nincs megállás. Az értékes, törzstenyészetbe tartozó jószágainkat pedig igen nehéz pótolni – mondja a juhokat és kecskéket tartó, sajtkészítéssel is foglalkozó egri gazda. Azt is tudja, honnan csapták el az ebeket, de nem meri feljelenteni a közelben élőket, nehogy bosszút forraljanak, s ezért kéri azt is, hogy ne írjam le a nevét. – Ötven éve tenyésztő vagyok, kötődöm a jószágokhoz, támogatom a kutyamenhelyet. Azt azonban nem értem, miért ér többet a kóborló kutya az én haszonállataimnál? – kesereg.

Néhány éve már előfordult, hogy kiadták Egerben a kilövési engedélyt a mezőőröknek, mivel a falkába verődött ebek rettegésben tartották a kerttulajdonosokat, ez azonban csak alkalmi akció volt, ami ellen tiltakoztak az állatvédők.

Több helyen úgy próbálják megoldani a gondot, hogy rendelettel tiltják a közterületen csatangoló négylábúak etetését. Így például Gyöngyösön augusztus elsejétől tilos ennivalóval kínálni a gazdátlan állatokat, s aki ezt megszegi, bírsággal számolhat – így vetnének gátat a túlszaporodásnak. A mátraalji városban büntetik a házi kedvencek szabadon engedését is. Budapesten szintén előfordult már, hogy azért fenyegettek bírsággal valakit, mert megszánta a beteg macskát, és merő szívjóságból tejet rakott ki neki.

– Nem értünk egyet ezekkel a helyi rendeletekkel, sőt egyenesen állatkínzásnak tartjuk, mert éhezésre, szomjazásra ítélik a kutyákat, macskákat – érvel Botka Tímea, a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke. A kitett szobacicák kérdése különösen kényes, ugyanis vadászatból már nem tudják fenntartani magukat, és nincs az az önkormányzat, amelyik képes lenne befogni őket. Az volna a járható út, ha a felelőtlen tartókat büntetnék a települések, és a befolyt pénzt állatvédelemre költenék – véli Tímea. Nyolc éve menti önkéntesként a kiszolgáltatott sorsú négylábúakat, korábban Egerben, most pedig Hevesen, ahol a helyi gyepmesteri telepre kerülő kutyákról próbál gondoskodni. Menekített már ki forró autóba zárt, vagy az út szélén sorsára hagyott kutyát is. Akad olyan útszakasz Eger és Szilvásvárad között, ahol szinte naponta dobják ki a kocsiból a fölöslegessé vált ebeket. Sokszor az a „bűnük”, hogy megnőttek, és már nem aranyosak, vagy kiöregedve nem hajtanak hasznot a tenyésztőnek.

Nagy probléma, mondja Tímea, hogy az ebek több mint háromnegyede még mindig nincs regisztrálva és nem kapott új csipet, ezért nehéz kideríteni, honnan kóborolt el. A hevesi telep mintegy 50 településsel szerződött, így akár a Jászságból is szállítanak oda állatokat. Lefényképezik a befogott kutyákat, feltüntetik az adataikat, majd közzéteszik az interneten, ezzel is segítik, hogy oltva, ivartalanítva és csippel ellátva hazakerülhessenek. A szomorú tapasztalat azonban az, hogy csak elvétve jelentkeznek a gazdáik a házi kedvencekért.

– Odamegyek egy kutyához, ránézek, visszanéz, és tudom, hogy elaltatják, ha nem hozom ki – magyarázza Botka Tímea, mi ad erőt az önkéntes munkájához. Mit tegyünk, ha magára hagyott, lesoványodott macskára lelünk? Erre ő is csak ennyit felel: legjobb, ha hazavisszük. Nem sok az esélye, hogy az állatvédők befogadják, hiszen az ő erejük is véges…