Fókuszban: a születés - Egyre több a császár

Bár a magzat is képes emlékezni, azt nyilván mégsem tudja elmesélni, milyen megrázkódtatás a születés. Márpedig – kutatások is alátámasztják – sosem máskor az életünkben, még háborús helyzetben sem olyan magas a stresszhormonjaink szintje, mint amikor a világra jövünk.

– Gondoljunk csak bele, mekkora küzdelem átjutni a szülőcsatornán, átállni teljesen más élettani működésre, a légzésre, táplálkozásra. Ám a császáros babákat „váratlanul” éri a megszületés, ha úgy tetszik, kevésbé felkészültek az új életmódra. A természetes születési együttműködés lélektanilag fontos élmény az anyának és a babának egyaránt, a kicsinek még az is, hogy nehéz helyzetben kitartó „munkával” eredményre jutott. Ez pedig hiányzik a császárral születetteknél – mondja Varga Katalin pszichológus a Szabad Földnek.

Szabó András szentesi szülész-nőgyógyász szerint, ha nincs különösebb kockázata a természetes hüvelyi szülésnek, és az anya csupán kényelemből kér császározást, az nem indok a műtétre. – Persze mindig találni olyan orvost, aki kapható a feladatra vagy jogilag tekinti biztonságosabbnak a műtétet, hiszen a legkisebb probléma esetén is perelhetik a szülészt, miért nem végzett császármetszést – jegyzi meg.

Tény az is: ha valaki komolyan retteg a hosszú vajúdástól, és erről a pszichológus szakvéleményt ad, az „igazolás” lehet a császármetszésre. De valóban komfortosabb a kismamának az időzített műtéti szülés, és kíméletesebb a gyereknek is?

– A császározás is hasi műtét, hetekig tarthat a felépülés, nyugalmat és kímélő életmódot követel, ami pedig ellentmond az aktív csecsemőgondozásnak. Az anya és gyermeke összehangolódásában meghatározó élmény az első néhány óra, aztán az első pár nap, amikor megismerik egymás ritmusát, jelzéseit – magyarázza Varga Katalin.

Rákóczi Ágnes szülésznő, a Párbeszéd szülési tanácsadó szolgálat programvezetője úgy véli: mivel átalakult a nők társadalmi szerepe, a karrierépítés kitolta az anyai életkort, ez is magyarázhatja, miért gyakoribb a császárral szülés. Nem ritka, hogy a nők 35 év fölött vállalnak gyermeket, de addigra lehetnek nőgyógyászati problémáik, mióma vagy más komplikációk, s talán már maga a megfoganás is nehezebb.

– Ha egy babára nagyon sokat vártak, ott a császármetszéssel „biztosra akar menni” az anya és az orvos. De hallottam már azt is: ki az a bolond, aki a XXI. században a korszerűtlen természetes szülés mellett dönt? – fogalmaz Rákóczi Ágnes. Hozzáteszi: segítő és tanácsadó szolgálatukat egyre többen keresik fel olyanok, akik szültek ugyan császármetszéssel, ám a következő gyereknél a természetes utat választanák.

Varga Katalin pszichológus arra is felhívja a figyelmet: a természetes hormonális változások az anyai szervezetben támogatják a szülési folyamatot és az azt követő időszakot.

Ettől jó élménnyé is válhatnak a „kínlódással teli órák”.

– Az anya által természetesen termelt oxitocin – az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében tárolódó, a hipotalamuszból érkező hormon – idézi elő a méhösszehúzódásokat, s az idegrendszer örömközpontjához kapcsolódik. Hihetetlen motivációs és érzelmi változásokat indít el az anya agyában, miközben oldja a stresszt, csökkenti a fájdalmat, a félelmet, ráadásul bejut a gyerek szervezetébe is. Ám ez a hormon nem termelődik, ha az anya nem érzi magát biztonságban a szüléskor, ha idegenek nyüzsögnek körülötte, erős a fény, pattogó utasítások jönnek, hogy mikor mit tegyen és így tovább. Ilyenkor, a szülést meggyorsítandó, mesterségesen kap oxitocint az orvostól, amit borzalomként is megélhet. Ne csodálkozzunk, ha ezt inkább kihagyná valaki. Ettől is emelkedhet a császáros szülések száma.

Szakértők egyetértenek: hogy miként születünk, sok mindenre hat – egyebek mellett a stressz későbbi kezelésére, a cukorbetegség és az autizmus kialakulására is, noha ezeket sokáig nem hozták összefüggésbe a születéssel.

– Társas viszonyainkat is meghatározza, hogyan hatott ránk az oxitocin hormon, ami a szaporodási sikert is befolyásolja. Nálunk most épp az a nemzedék kerül szülőkorba, melynek tagjai megbillent oxitocin-háztartással születtek – állítja Varga Katalin.

Rákóczi Ágnes szülésznő mindemellett hangsúlyozza: ha a kismama a kilenc hónap alatt türelmesen felkészül, az anyaság természetessé válik számára, függetlenül attól, milyen módon szülte a gyermekét.