Szülő nélkül védtelenül

Az érzelmi sérülések olykor láthatatlanok, de maradandó sebeket kap, akit elszakítanak a szüleitől, ami csak a legvégső megoldás lehet. Egy állami gondozott ellátása évente 1–3 millió forintba kerül, s ezt az összeget inkább arra fordíthatnák, hogy a családokat megsegítsék, így a vér szerinti szüleikkel maradhatnának a gyermekek – érvel a TASZ. Adataik szerint 23 ezer gyerek él hazánkban nevelőszülőknél vagy állami otthonokban.

A változás érdekében aláírásgyűjtést kezdeményezett és petíciót fogalmazott a jogvédő szervezet, melynek szakértői Egerben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden tartottak rendezvényeket. A TASZ főleg a családjukból indokolatlanul kiemelt gyermekek ügyében nyújt segítséget – munkatársaikkal az egri eseményen beszélgettünk.

– A gyermekvédelmi törvény kimondja, hogy pusztán a szegénység miatt senkit sem lehetne kiemelni a családjából, mégis sokszor ez történik. A bántalmazás, a fizikai vagy lelki elhanyagolás persze már valódi indok. A jelzőrendszer hol működik, hol nem, pedig a gyermekvédelmi alapellátásnak meg kellene előznie, hogy anyagi, szociális okok miatt szakítsák el a gyermekeket a szüleiktől. Ma viszont inkább bujkálnak a családok a segítő szakemberek elől – mondja Boros Ilona, a TASZ Roma Programjának jogásza. Az állami gondozásba vettek között egyre jelentősebb számban vannak a romák, Nógrádban már 80 százalék az arányuk.

– Ritkaság, hogy a családjából kiemelt gyermeket sikerül hazagondozni, azaz újra visszakapja a vér szerinti szüleit, pedig ez volna a cél. A nevelőszülő jobb megoldás, mint a nevelőotthon, de az is csak átmeneti segítség lehetne – véli Vaskúti Gergely gyermekpszichológus, aki évekig dolgozott lakásotthonban. A gyermekvédelem valódi célja összetartani a családokat.

Egy állami gondozott fiatal sikerrel támadta meg a gyámhatóság határozatát. A Leon nevű fiú azért indított pert, mert jogtalanul nyilvánították deviánsnak és pszichés sérültnek, emiatt speciális intézetbe helyezték. Volt, hogy a lakásotthonban a fejét víz alá nyomták, máskor kilógatták az ablakon. Most azt tervezik, hogy a TASZ segítségével személyiségi jogi pert indítanak, mivel Leon alapjogai sérültek. A fiú szerint azért került speciális intézetbe, mert kritizálta az otthon működésének visszásságait. A TASZ nem állítja, hogy nincsenek alkalmas, lelkiismeretes nevelők a gyermekotthonokban, de azt tapasztalták: az elhanyagolásról, bántalmazásról, kihasználásról szóló hírek is azt mutatják, komoly baj van a rendszerrel.



MINDENKINEK KISZOLGÁLTATVA
„Édességért, kimenőért, zsebpénzért cserébe” – a híradásokban így szerepelt, mivel vehették rá a budapesti VIII. kerületi gyermekotthonban élő gyereklányokat, hogy szexuálisan kiszolgálják a nevelőiket. Azonban „cserére” utalni helytelen – hívja fel a figyelmet a nők elleni erőszakkal foglalkozó önkéntes, Cserháti Éva. A nevelőotthonban élő kiskorúnak nincs más választása, mint engedni, hiszen a felnőtt tettlegesen vagy szeretetmegvonással büntetheti, ha nemet mond. Ha egyenrangúak közti „üzletként” állítják be a dolgot, az áldozathibáztatáshoz vezet. Amennyiben igazak a hírek, a kiszolgáltatott állami gondozottak szexuális bántalmazás, erőszak áldozatai lettek. Mások szerint viszont az egyik nevelt bosszújáról van szó. Nyomozás és minisztériumi vizsgálat indult, hogy mindezt tisztázza. Az EMMI azt ígérte: azon dolgoznak, hogy a nagyobb otthonokból még az idén nevelőszülőkhöz kerüljön a 12 évnél fiatalabb gyerekek kilenctizede.
A valóság aggasztó: korábban a makói gyermekotthonban vizsgálódott az ombudsman, és a jelentéséből kitűnt, hogy tárgyi hiányosságok miatt nem biztosított a gyermekek ellátása. A lajstromban használt bútorok, elavult illemhelyek szerepelnek, játékok és könyvek hiányában a semmittevés a „szabadidős program”. Az alapvető jogok biztosának a kalocsai speciális gyermekotthonban tartott vizsgálatából kiderült: pofozták és kulcscsomóval verték az ott élőket.