'Itt az ideje levetni a hatlábúra dobott béklyókat!'

Igazán nem akarom bántani azt a kedves cicamentő egyesületet – ezért a nevük se szerepeljen itt –, amely elhatározta, hogy nyit egy kutyás weboldalt is, mert: a macskák mellett kiterjesztették munkájukat az összes gerinces állatra, közöttük a másik legfontosabb mentendő célállatunkra, a kutyára.

Család-otthonSzücs Gábor2016. 10. 26. szerda2016. 10. 26.
'Itt az ideje levetni a hatlábúra dobott béklyókat!'

Az első cikk a kutyasétáltatás írott és íratlan szabályaival foglalkozik.

Hát nézzük.

„Ha az ember kutyát tart, akkor nagyon fontos, hogy tisztában legyen minden, kutyákra vonatkozó országos és helyi szabályozással. E mellett pedig van számos kimondatlan szabály, amelyet »illik« betartani. Erre az egyik legjobb példa a sétáltatás, ahol a néhány törvényi előíráson felül számos illemtani szabály is van, amelyek betartása pozitívabbá teheti az élményt a gazda, kutya és környezete számára is.”

Ez részben rendben is lenne, a „néhány törvényi előíráshoz” azért  annyit, hogy milyen szabályokat kell betartani, kinek van joga büntetni, azt gyakorlatilag végtelen számú jogszabály szabályozza: törvény, minisztériumi rendelet, kormányrendelet, önkormányzati helyi szabályok, úgyhogy ember legyen a talpán, aki ezeket mind naprakészen ismeri.

„A legalapvetőbb előírás, amit be kell tartani, hogy a kutyát közterületen csak pórázon vihetjük, amely közterület már a lakásajtón kilépve, a társasház folyosóján kezdődik. Ez nemcsak azért fontos, mert ez a szabály, hanem mert apróbb kellemetlenségek mellett egészen komoly tragédiák is történhetnek a gazda gondatlanságából.”

Ezek után következik egy felsorolás, hogy mi minden baj történhet a póráz nélküli kutyák miatt. Például, hiába barátságos az a négylábú, már a látványa is „halálra rémíthette a kutyáktól gyermekkora óta rettegő szomszéd nénit”. Ez ugye egy meglehetősen gyakori jelenség, mármint a kutyáktól gyerekkora óta rettegő szomszéd néni, aki, lássuk be, egy nem létező személy. Ugyanis, ha szomszéd a néni, akkor már régen tisztázódott, hogy retteg/nem retteg a kutyáktól (gyerekkora óta), s ha retteg, akkor bizonyára megtalálta a módját, hogy ne a szomszéd kutyájával közösen induljon sétálni…

Nem ajánlják az úgynevezett teleszkópos póráz használatát sem, merthogy „lényegében a kutya ugyanúgy szabadon szalad ezen a típusú pórázon, mintha rajta sem lenne”, amihez nincs mit hozzátenni: pontosan ez a jó a teleszkópos pórázban.

És így tovább a szokásos tudnivalók: hogy vigyük kutyafuttatóba, hogy azért a szájkosár egy remek találmány – éppen csak azt nem írták oda, hogy minden macska ezt kívánja…

Hamarosan egy hosszabb cikkben szedem majd csokorba azokat a lehetetlen állapotokat, amelyeket a kutyatartókra akarnak rákényszeríteni, azt hiszem, itt az ideje levetni a hatlábúra dobott béklyókat!