Nem riogatás: amikor nem kell a juss, az állam örököl

Kisvárosi újságban figyeltem fel a magánhirdetésre: lelkiismeretes szomszédok keresték a mellettük lakó, súlyos beteg hölgy rokonait, családfakutatók segítségét remélték. A magára maradt, önellátásra képtelen idős érdekében a végére azt is odabiggyesztették „mézesmadzagnak”, hogy örökös híján az államra száll majd a vagyona...

Ez nem üres riogatás: a Magyar Állam valóban örökölhet más örökös hiányában úgynevezett szükségképpeni törvényes örökösként, illetve akkor is, ha az elhunyt a végrendeletében így dönt. Van még egy harmadik eset is, ami az utóbbi években egyre gyakoribb: az öröklésre jogosultak visszautasítják a hagyatékot. Ugyanis a hagyaték elfogadásával az örökösök a terheket is magukra vállalják, például egy ingatlan esetében a bankhitelt. Ezért sokan inkább nem kérnek a jussból (pláne, ha nagyobb az adósság, mint amennyit az örökség ér), így az a terhekkel együtt automatikusan az államra száll, amely nem utasíthatja vissza. Az állam az esetek túlnyomó részében túlterhelt hagyatékot örököl, de – ugyanúgy, mint bármely más örökös – a tartozásokért kizárólag a hagyaték erejéig köteles helytállni – tájékoztatta lapunkat az állami tulajdonért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kommunikációs munkatársa.

A hagyatékban értékes tárgyak és kacatok egyaránt előfordulnak, a nemesfémektől, ékszerektől kezdve a konyhai eszközökön, műszaki cikkeken, bútorokon át a használt ruhaneműig minden. Olykor a Magyar Állam kiemelkedő jelentőségű hagyatékot örököl, ide sorolható például a 2013 tavaszán elhunyt Emőd György műfordító, színész, rendező védetté nyilvánított öröksége.

A műgyűjtő halála után azonnal szervezni kezdték a lakásában maradt mintegy háromezer régi ötvöstárgy, kerámia és egyéb műtárgy, valamint az ötezer kötetes szakkönyvtár mentését (a pár hónappal korábban történt betörés is indokolta a gyors intézkedést), és a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el.

Az állam az örökölt vagyontárgyakat a hagyatéki eljárás befejezését követően birtokba veszi, az ingóságokat raktáraiba szállítja, gondoskodik azok őrzéséről, állagmegóvásáról.

Szerettünk volna bekukkantani egyik-másik raktárba, de vagyonvédelm-ivagyonbiztonsági okokra hivatkozva erre nem kaptunk engedélyt – úgyhogy azt már a „népi legendáriumból” tudjuk, hogy ha máig harcoló német alakulatot nem is, de vonatokkal teli terepasztalt, molyette szőnyegeket, ócska mosógépet, matuzsálemi korú monitort és hiányos étkészletet biztosan láttunk volna. Arról is szól a fáma, hogy egyszer egy 90 éves állatbarát úri dáma óriási baldachinos ágyának ágyneműtartójában tíz döglött cicát találtak, a főváros IX. kerületében meghalt bácsi pedig sokmázsányi újságpapírt halmozott fel a lakásában, szó szerint mindenütt, a plafonig, miközben ő maga a spájzban aludt egy heverőn...

Hogy mindezekkel mit tud kezdeni az állam? Az értékesítés lenne a legcélszerűbb hasznosítási mód. Évekkel ezelőtt a raktárakban felhalmozott tárgyak számára régiségboltot nyitott az MNV Zrt. egyik leányvállalata. Nem jött elég vevő, és az árakat se tudták még és még lejjebb vinni, hogy vonzóbbá tegyék a holmikat – miután nem érte meg tovább működtetni, bezárták. 2012-ben újabb kísérlet következett: nyilvános árverést hirdettek; az aukción többek között arany ékszerekre, XIX. és XX. századi bútorokra, herendi porcelánokra licitálhattak az érdeklődők. Idővel ezzel is felhagytak.

Napjainkban, ha az érintett vagyontárgyra érdeklődés mutatkozik, annak értékesítése az elektronikus árverési rendszeren (EAR) keresztül történik. Ez az irány jónak tűnik, hiszen manapság százezrek látogatják azokat az internetes portálokat, ahol használt cikkeket lehet vásárolni, otthont és kocsit is mind többen a netről szereznek be. Az MNV Zrt. online árverési felületén (e-arveres.mnv.hu) a cikk írásakor az ingóságok között csupán 7 autó szerepelt az aktuális kínálatban, 52 és 300 ezer forint közötti kikiáltási árakon. Az ingatlanoknál épp 383 közül választhatunk; például egy szentendrei nyaralóra 13,5 millióról indul a licit, egy keszthelyi lakásra 7 millióról. (Az állam által örökölt termőföldeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hatáskörébe utalja a jogszabály.) A bevételből elsősorban a hagyatéki hitelezői igényeket kell kielégíteni.

A tervek szerint a jövőben a további ingó vagyontárgyak túlmenően a társasági részesedések értékesítése is online árveréseken történik majd. Ezek zöme a cégjegyzékben ugyan működő státuszúként szerepel, azonban a gyakorlatban gazdasági tevékenységet már nem folytat, veszteséges, vagy gyakran épp a vezető tisztségviselő halála következtében válik működésképtelenné.

Az állam örököl még szerzői jogot, takarékbetétkönyveket, értékpapírokat, követeléseket is. Jelenleg összesen 36 örökölt szerzői jogot tartanak nyilván, ezen alkotók műveinek felhasználásához az MNV Zrt. engedélyét kell beszerezni – jogdíj ellenében. Leggyakrabban Déry Tibor és Gazdag Erzsi művei miatt fordulnak hozzájuk.

Láthatóan vidéken az elhunytak rendelkeznek törvényes örökössel, vagy végrendelkeznek a vagyonukról (egyre gyakrabban eltartási szerződés formájában), merthogy a legtöbb állami öröklés a fővárosban és a környékén történik. Vagyis Budapesten, illetve a nagyvárosokban jóval több az elmagányosodott ember. Ahogy életükben sincs, aki segítő kezet nyújtana, úgy a haláluk után se tartja senki feléjük a markát.