Változnak a temetés szabályai - mi lesz a már hazahordott hamvakkal?

Kezdjük azzal: egyelőre nem tudjuk, mit is ért a jogszabály eltemetésen. Kifejezetten az urnafalba, illetve a földbe helyezést, vagy pedig belefér a szétszórás is? Esetleg arra is mód van, hogy az urnákat ki-ki belátása szerint az otthonában tartsa, a lényeg csupán az, hogy elvigye a krematóriumból?

Ha viszont megszűnik a hamvak otthon tartásának a lehetősége, akkor mi lesz a már kikért számos urnával?

Addig is, amíg a jogalkotó tisztázza ezeket a kérdéseket, lássuk, miképpen terjed a hamvasztás egyébként ősi és némelyik kultúrában bevett temetkezési szokása. Magyarországon – és általában a nyugati kultúrkörben – évről évre magasabb az urnás temetések száma.

A városokban terjed inkább, semmint a hagyományokat jobban őrző vidéken. A nagyobb településeken eléri a 70–90 százalékot is, de országosan is a temetések több mint a fele urnás. Számszerűsítve: az idén a várhatóan 130 ezret közelítő elhunyt közül 72–75 ezret hamvasztanak.

A hamvakat egyre többen kérik ki és tartják otthon vagy szóratják szét a természetben. Ennek eddig nem volt jogi akadálya, viszont a terület tulajdonosától, kezelőjétől mindenképpen engedélyt kellett kérni hozzá. Ha pedig valaki úgy dönt, hogy az otthonában őrzi az urnát, akkor lehetővé kell tennie a közeli hozzátartozók időközönkénti látogatását.

Az otthon tartott hamvakat a hozzátartozók általában kegyelettel a lakás legszebb, legmeghittebb részén, a dísztárgyak, könyvek között őrzik. Előfordul az is, hogy a hamvakat tartalmazó urnát díszítik. Sőt olyan morbid ötletről is hallottunk, hogy felöltöztetik, ember alakú bábúvá formálják. Ez azonban persze ritka, az viszont már kevésbé az, hogy az urna alakja az elhunyt kedves foglalatosságára utal. Népszerűek például a focilabda, korsó alakú porhüvelyek.

A test elhamvasztásától való – ma már egyébként csökkenő – idegenkedéshez több elképzelés is hozzájárult. Az egyik az, hogy a hozzátartozó nincs meggyőződve arról, valóban a szerette földi maradványait adják ki neki, esetleg nem keveredik-e más hamvaival.

Az idegenkedés oldása érdekében a 17 magyarországi krematóriumból egyre többen van lehetőség a holttest hamvasztás előtti megtekintésére, majd a por azonnali elvitelére.

Újabban pedig a krematóriumok egy része hétvégi családi programként nyílt napokat is tart, amelynek során az érdeklődők megismerkedhetnek a működésével.

A római katolikus egyház egészen 1963-ig nem pártolta a test elhamvasztását. Azóta a hamvasztást is természetes formának tartja, ám továbbra is a hagyományos temetkezést ajánlja. A hamvak hazavitelét, szétszórását, szétosztását viszont határozottan ellenzi. Ennek az az oka, hogy az egyház tanítása szerint az ember földi maradványainak megszentelt helyen kell várnia a feltámadást. Egykor ez a templom, illetve a közvetlen környéke volt. Ma már a temetők általában a templomtól távolabb találhatóak, viszont továbbra is megszentelt helyek. Az erdőben, mezőn, parkban, vízben, levegőben szétszórt hamvak esetében a hely megszentelésére pedig nincs lehetőség.