Veszettség-kampány - az történt, mint ami a jereváni rádióval, miszerint nem Moszkvicsokat osztogattak, hanem fosztogattak…

Vagyis a jóindulatú, ráadásul EU-s kampány itt-ott félrement, és megnyugtatás helyett fölösleges aggodalmakat okozott.

Lássuk először a legfontosabb tényt: a Nébih laboratóriumai évente több ezer rókát vizsgálnak meg – a vadásztársaságoknak kötelező évente néhány rókát laboratóriumi vizsgálatra küldeni –, 2015-ben egyetlen esetben sem, 2016-ban pedig mindössze egy rókából mutatták ki a vírust.

Emberi fertőződésre, megbetegedésre 1994 óta nem került sor Magyarországon.

Akkor hát minek aggódni? – tehetjük fel a jogos kérdést. Ennek egyetlen magyarázata van, mégpedig az, hogyha valahogy megkapjuk mi vagy valamelyik állatunk a bajt, és nem kapunk utána védőoltást, akkor az az esetek száz százalékában halálos kimenetelű. (A világon ismert néhány túlélési eset legfeljebb csak irodalmi, semmiképpen nem statisztikai adatként számít.)

Hogy azért ne nyugodjunk meg teljesen, a szomszédos országok közül Ukrajna és Románia teljes területén, illetve Szlovákiában, a lengyel határ közelében még jelen van a veszettség. Az Európai Bizottság 2020-ra az EU valamennyi tagállamában felszámolná a betegséget.

Jó tudni, hogy a veszettség szinte kizárólag harapás útján terjed.

Ugyancsak inkább irodalmi, mint statisztikai adat, hogy például fertőzhet a veszett denevér nyála, a veszett szarvasmarha teje, de azért ilyesmikkel ritkán találkozhatunk… A legveszélyeztetettebb és a legtöbb vírust hordozó populáció a rókáké, körükben most már évente kétszer, repülőgépről leszórt vakcinatartalmú csalétekkel előzik meg, szinte teljes sikerrel a bajt. Az immunizálási kampány 67 000 négyzetkilométert érint hazánk területéből. (Ezért például a városokban is megjelenő rókák láttán sem kell azonnal pánikba esni.)

Mit tehetünk mi, kutya- vagy macskatulajdonosok? A legfontosabb, hogy ne maradjon el az évente kötelező védőoltás! Bár erről is megoszlanak a vélemények, hiszen egyesek szerint az oltás három évre biztosít védettséget, de a felelősségteljes kutyatartó ezt azért évente megteszi.

Annál is inkább, mert ezzel az oltással saját magát, családját, illetve bárkit, aki a kutyája közelébe kerül, megvédte a veszettség gyanújától. Nehezebb a helyzet a macsekokkal, nekik ugyanis nem kötelező a védőoltás, miközben – főleg a kijáró nyávogik – éppúgy fertőződhetnek, mint a kutyák. Tehát az erdőt járó kandúrkák esetében ajánlott a védőoltás.