Egerünk köszöni, jól van

– Mi van hát az önök egerével? – kérdem Kotschy Andrást, aki fiatal kora ellenére az új leukémiaellenes szert kifejlesztő nemzetközi kutatócsoportot vezetve áll a magyar Servier Kutatóintézet élén.

– Ami azt illeti, az egerünk nemcsak, hogy életben van, de kifejezetten jó egészségnek örvend. Mondhatjuk, kigyógyult a rákbetegségéből. A myelomával (egyfajta vérrákkal) beoltott immunhiányos egerek közül 8-ból 7-ben teljes tumormentességet sikerült elérni, egy másik csoport 70 százalékában pedig mindössze ötnapnyi kezeléssel teljesen kiirtották a daganatot. Talán nem véletlen, hogy az angol tudományos hetilap, a Nature is kiemelten foglalkozott ezzel az új elképzelésünkkel, pedig ritkaságnak számít, hogy e nagytekintélyű folyóirat ipari gyógyszerkutatási eredményeknek adjon helyt a hasábjain.

– Akkor vágjunk bele: miről szól a kutatásuk?

– Megértéséhez először is tisztáznunk kell a programozott sejthalál, az apoptózis fogalmát. Az ugye közismert, hogy a folyamatos sejtosztódásnak és sejtpusztulásnak köszönhetően az emberi szervezet nagyjából hétévente teljesen kicserélődik. A sejtszám egy felnőtt ember szervezetében 60 milliárdra tehető, ebből naponta 60 millió pusztul el és ugyanennyi keletkezik. E mérhetetlen mennyiségű „gyártás” során menthetetlenül adódnak hibák, vagyis keletkeznek olyan hibás sejtek – ilyenek például a tumorsejtek –, amelyek árthatnak a szervezetnek. A sejtek önmagukat ellenőrzik, és ha hibás működést észlelnek, először megpróbálják kijavítani a hibát, ám ha ez nem sikerül, akkor öngyilkosságot követnek el. Inkább feláldozzák saját magukat, mint hogy elpusztítsák az egész szervezetet. Ezt nevezzük programozott sejthalálnak.

– Ki készítette ezt a programot?

– Jó kérdés… A hívő ember számára egyértelmű a válasz, a nem hívők pedig a mindenre gondoló evolúcióra hagyatkozhatnak… De, hogy visszatérjek a mi kutatásunkra, van, hogy valamiért ez a programozott sejthalál nem működik, és a sejtek gyorsabban szaporodnak, mint pusztulnak – ebből lesz a daganat –, és fordítva: a sejtek lassabban szaporodnak, mint pusztulnak, ezt hívjuk sorvadásnak: a test felfalja saját magát. Az általunk kifejlesztett gyógyszer a programozott sejthalál folyamatát serkenti.

– Minden sejtre hatásos?

– Biztosan nem. Ugyanis olyan, hogy rák – nincs. Hiszen az emberben nagyjából kétszázféle sejt található, ez ugyebár alapesetben kétszázféle rákot feltételez. De mivel  minden ember más, amiről az egyedi génállományunk gondoskodik, valószínűleg annyi fajta rák lehet, ahányan a Földön élünk, vagyis jelenleg úgy nagyjából hét és félmilliárdféle… Viszont vannak főbb ráktípusok. A mi gyógyszerjelöltünk mind sejttenyészetben, mind kísérletes egérmodellekben sikerrel vette fel a harcot a legkülönbözőbb leukémiákkal és limfómákkal szemben – ezek a vér- és a nyirokrendszer megbetegedései –, sőt más szerekkel kombinálva, még egyes nem vérképzőszervi tumorsejtekben is számottevő sejtpusztulást váltott ki.

– Mit kell tudni az intézetéről?

– A magyar Servier a világ egyik vezető francia gyógyszergyárának a magyar vállalata. (Az anyacég egyébként a híres magyar gyógyszergyár, az Egis tulajdonosa.) A kutatásokhoz mindenki azt teszi hozzá, amihez a legjobban ért, épp ezért egy angol intézetet is bevontunk a fejlesztésbe. A rákos sejtek elpusztításában máig a legjobb és legegyszerűbb eszköz a kés, vagyis az operáció – ha nincs áttét –, egyébként pedig a kemoterápiát és a besugárzást alkalmazzák. Ezek azonban pusztítják az egészséges sejteket is. Nagy jövő előtt áll a célzott terápia, amikor is a rákos sejtet egyedi ismérvei alapján próbálják gyógyítani. Az általunk választott eljárás egy másik út: erősítjük a programozott sejthalált. Vizsgálataink szerint az új gyógyszer egyes esetekben ezerszer hatékonyabb, mint az elődei voltak.

– És hogyan tovább?

– Nyilván arra kíváncsi, mikor lesz ebből valódi gyógyszer? Nos, a humán kísérletek még ebben az évben elkezdődnek, de nem Magyarországon. Olyan betegeken próbálják ki a készítményt, akik az eddigi, szokásos gyógyszerekre nem reagáltak. Azt tapasztaltuk, hogy gyógyszerjelöltünk olyan tumorokkal is megküzd, amelyek a szokványos kezelésekkel szemben érzéketlenek. A szigorú eljárási szabályok szerint akár 6-8 évig is eltarthat e kísérleti szakasz, de jó esetben befejeződhet akár 3-4 éven belül is. Vagyis nagyjából akkor jelenhet meg az új szer gyógyszerként az orvosi gyakorlatban.

– Addig azért vigyázzanak arra az egérre…