Ha baj van a szájban

Egészségügyi szakemberek általában a dohányzással, a túlzott alkoholfogyasztással, különösen a tömény szeszek élvezetével, valamint a megfelelő szájhigiénia hiányával magyarázzák a szájüregi rákok magas előfordulási arányát – ám egyelőre keveset tudunk a betegség keletkezésének folyamatáról, pláne arról, miként lehetne kimutatni, mielőtt tüneteket okoz.

A szegedi és a debreceni egyetem fogorvos-tudományi kara, valamint a Szegedi Biológiai Központ – uniós projekt keretében – a szájüregi betegségek molekuláris vizsgálatával új megközelítésben keresi a választ az említett kérdésekre.

Dr. Minárovits János professzor, a kutatás vezetője elmondta: az emberi test minden részén rengeteg baktérium él, a szájüregben is legalább 700 fajta. Alapesetben ezek nem okoznak betegséget, ám ha megváltozik a baktériumközösség összetétele, az szerepet játszhat a fogíny és a fogágy betegségeinek kialakulásában. Gyulladás keletkezik, majd egyre mélyebbre terjed. Az alsó rétegekben anaerob baktériumok jelennek meg – ezek nem igényelnek oxigént a szaporodásukhoz.

Az ínygyulladás még visszafordítható, a fogágygyulladás viszont csak komolyabb orvosi beavatkozással kezelhető – ha a betegek egyáltalán felkeresik a fogorvost.

A lecsupaszított kérdés: lesz-e, s ha igen, hogyan az elhanyagolt gyulladásokból daganat? Ezt egyelőre nem tudják, de feltételezik, hogy olyankor történik valami rossz, amikor a baktériumflóra megváltozik. Azt egy nyálmintából meg lehet állapítani, milyen baktériumok vannak jelen a szájban – a DNS-nukleinsavbázis sorrendjének megállapításával. Ezt hívják a tudósok szekvenálásnak. Elfogulatlan gép végzi, így az eredménye biztosan objektív. Nem egyetlen gyanús baktériumot keresnek, hanem vizsgálják valamennyi ott lévőt. Újra hangsúlyozzuk: az összetételt határozzák meg, s annak a megváltozását igyekeznek nyomon követni.

A korszerű készülék olyan baktériumokat is képes kimutatni, amelyek nem tenyészthetők ki.

A szegedi fogorvos-tudományi karon dr. Nagy Katalin jelenlegi rektorhelyettes vezetésével kezdték meg a kutatásokat, hogy milyen baktériumok vannak jelen a szájban, illetve magában a daganatban.

Azt tapasztalták, hogy ezek eltérnek az egészséges és a rákbeteg emberben. A cél az, hogy olyan molekulákat lehessen azonosítani a szájüregi betegek nyálában, amelyek nagyon korai stádiumban jelezhetik a daganatok jelenlétét.

A mostani kutatások tárgya, hogy megállapítsák vagy kizárják: azok a baktériumok, amelyek a fogíny, illetve a fogágy gyulladásáért felelősek, szerepet játszanak-e a daganat keletkezésében? A gyanút erősíti, hogy van olyan szájüregi mikroba – a fuzobaktérium –, amelyet egyes kutatási eredmények összefüggésbe hoznak a vastagbélrák kialakulásával. Lehet, hogy a fuzobaktérium, amely a fogágygyulladás kialakulásában is közrejátszik, más baktériumokkal együtt úgy felszaporodik, hogy megindítja vagy felgyorsítja a rákos burjánzást.

Van még egy – az utóbbi időben azonosított – oka a szájüregi rákok kialakulásának. Ez a humán papilloma vírus, amelyről már bebizonyították, hogy felelős a méhnyakrák kialakulásáért. E víruseredetű szájüregi daganatok a többivel ellentétben inkább a fiatal korosztályban fordulnak elő, a nőknél legalább akkora vagy nagyobb számban, mint a férfiaknál.

A vírusok vélhetően orális szex útján kerülnek a szájüregbe. Jó hír, hogy e vírus ellen létezik védőoltás: Magyarországon a hetedik osztályos lányoknak ingyen beadják, de vakcinázhatók vele férfiak is.

Ha a nyálból sikerülne olyan baktériumokat vagy baktériumegyütteseket kimutatni, amelyek bizonyítottan összefüggésben állnak daganatos sejtekkel, akkor biopszia – fájdalmas szövetkimetszés – nélkül és igen kezdeti, tünetmentes stádiumban is felfedezhetőek lennének a szájüregi tumorok.

Ezek az úgynevezett biomarkerek nemcsak a korai diagnózist könnyítenék meg, hanem a már kezelt betegség nyomon követését is. Hiszen ha eltávolítják a daganatot, akkor várhatóan lecsökken a biomarker mennyisége, s ha kezd kiújulni, akkor újra növekedésnek indul.