Jó hírek a mentésről - Természetesen szerető gazdikra is szükség lesz

Emlékeztetőül: a múltkori Kutyapostában a spanyol agarak rettenetes helyzetéről számoltam be, amely a XXI. században olyan példátlan állatkínzást és gyilkolást jelent, hogy néhány olvasónk el sem hitte, ez igaz lehet. A spanyol agarak, a galgók egy Észak-Afrikában honos arab agárfajta, a sloughi leszármazottjai.

Ezek az agarak a származási országaikban valaha komoly tiszteletet élveztek, csak nemesemberek tarthatták őket. Ezt a tradíciót a spanyolok is átvették: a galgók nemesi családok megbecsült tagjai lettek, ellátásukért szolgák voltak felelősek.

Rajtuk keresztül kerültek aztán az agarak a szegényebb rétegekhez, minek következtében számuk robbanásszerűen növekedett.

A szegény családokat a galgo élelemmel látta el, de ha már nem volt alkalmas a vadászatra, nem tudták tovább tartani. A lőfegyverek drágák voltak, így maradt – olcsó és egyszerű megoldásként – az agár felakasztása. Ami annak idején kényszerhelyzet volt, manapság semmi más, mint brutalitás és gyilkolási vágy. Ami a számokat illeti, évente akár 50-100 ezer kiöregedett, lelassult galgót végeznek ki a legkülönfélébb borzalmas módon. (Nem részletezve, de van olyan „gazda”, aki saját kezűleg töri el kutyái lábát, és így dobja ki őket az árokpartra.)

E szégyenletes spanyol „tradíció” ellen immár a világ sok országában felemelték szavukat az állatvédők, s a nemzetközi nyomásnak köszönhetően ma már egyre több galgót adnak le a különféle menhelyeken, amelyek persze nem bírják ellátni a vadászidény végén – február elején – hirtelen rájuk zúduló több ezer kutyát. Ezen próbálnak segíteni a különféle állatmentők, így a magyar Szent Ferenc Állatotthon, valamint a galgók mentésére szerveződött magyar csapat tagjai. A KLM Hungary állta a repülőn Magyarországra hozott kutyák és a kísérők szállításának költségeit, s a közösségi oldalon is érkeznek felajánlások.

Mi kell még? Természetesen szerető gazdik a megmentett kutyáknak. Egyelőre még orvosi kezelést kapnak, van közöttük, akit savval próbáltak megölni, s a hírek szerint a hamarosan érkező további 14 kutyus sincs túl jó bőrben. (Van közöttük, amelyikből egyszerűen kivágták a chipet, hogy ne lehessen azonosítani a gazdáját…)

A magyar agármentők már felvették a kapcsolatot a madridi magyar konzulátussal és a hazánkban működő spanyol nagykövetséggel, segítségüket kérve az állatok ügyének mielőbbi rendezéséhez. Úgy legyen!