Néhány hasznos információ a kutyaharapásról

Valamint kiderült az is, hogy a veszettség szinte kizárólag harapás útján terjed. Ezen a héten ezért – nem először és nem is másodszor – a harapásról szólnék, természetesen első helyen a kutyák okozta marásokról. Nem lesz szó arról, hogy miért harap a kutya, sem a támadás fizikai, lelki és jogi következményeiről – ezekről is sokszor volt már szó –, hanem csak és kizárólag a harapásról és következményeiről fogunk szólni a Házipatika portál segítségével.

A kutyaharapás két lehetséges veszélyt rejt magában: az egyik a veszettség, a másik a harapáson keresztül a szövetekbe jutó kórokozók, leggyakrabban gennykeltő baktériumok.

Az előbbi esetben, ha nincs oltási könyv, illetve ismeretlen a kutya, az orvosok az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felé jelzik a történteket, ott szervezik a veszettség elleni oltást is. Még egyszer szögezzük le, gyakorlatilag kizárható, hogy egy Magyarországon házias környezetben élő kutyától veszettség kapható.

A második eset, vagyis a harapás miatt szervezetbe jutó baktériumok miatt jóval több beteget kezelnek.

A kezelés sebészi feltárással történik, ilyenkor a sebet nyitva kezelik antibiotikumokkal. Ezt követően a sérült testrészt rögzítik, például gipsszel, illetve beadják a tetanusz elleni emlékeztető oltást. Néhány szó a tetanuszról is. A tetanusz a központi idegrendszer nagyon súlyos – néha végzetes kimenetelű – betegsége, melyet egy baktérium által termelt méreganyag (toxin) okoz. A baktérium földdel vagy trágyával szennyezett nyílt seben – például rozsdás szög stb. – keresztül vagy egy nem oltott kutya harapásával jut a szervezetbe. Szerencsére Magyarországon (és a fejlett országokban) a tetanusz betegség előfordulása nagyon ritka, mert vele szemben hatékony védőoltással rendelkezünk, amely részét képezi a kötelező gyermekkori oltásoknak.

Felnőttkorban emlékeztető oltás adása szükséges (általában 10 évente). Ha az állat valamilyen módon kárt tett az emberben, először megvizsgálják, hogy egy éven belül megkapta-e a szükséges oltásokat. Amennyiben nem, akkor úgy tekintik, hogy a fertőzés veszélye fennáll, és e szerint kezelik a megtámadott személyt.

Vagyis összefoglalva: sem a veszettség, sem a tetanusz előfordulására Magyarországon alapesetben nem kell számítani. Ez persze nem jelenti azt, hogy kutyaharapás után ne igyekezzünk a támadó kutya gazdájától hiteles információt szerezni kutyája oltottságáról, és természetesen forduljunk orvoshoz.