Kutyapostás: 'Most már beszélnünk, tiltakoznunk kell!'

Ismét óriási a felháborodás, ugyanis sokadszor – ezredszer, tízezredszer? – megint kutyát lőtt agyon egy derék vadász.

Család-otthonSzücs Gábor2017. 03. 07. kedd2017. 03. 07.
Kutyapostás: 'Most már beszélnünk, tiltakoznunk kell!'

Az immár tizenharmadik évfolyamában járó Kutyaposta történetében sem tudnám hirtelen összeszámolni, mennyi hasonló gyilkolászásról adtam hírt, miközben bizton tudom: az ilyesfajta eseteknek csak a századáról, ezredéről értesülünk. Ugyanis a derék vadász, amikor sikeresen „karikára lövi” a szerencsétlen négylábút, simán otthagyja vagy bedobja valami árokba, ha van, folyóba.

Amelyik eset kiderül, és egyáltalán ügy lesz belőle, annak oka, hogy a meggyilkolt kutyát jó okkal kezdi keresni gazdája – ha éppen nem a szeme előtt lőtték agyon –, s ki zokogva, ki felháborodottan kérdezi: hogy történhetett meg mindez?

A legutóbbi eset február elejei: a mátyásföldi repülőtérnél sétált kutyájával este hat körül Michna Sándor. Tizenkét éve nap mint nap ezen az úton ballagtak a keverék kutyussal, s már hazafelé tartottak, amikor egy vadász lelőtte a társát. A kutya ötven méterre lehetett tőle, amikor nagy durranást hallott. Mire odaért, a kutyája már nem élt, és látta, hogy az egyik magaslesen valaki megmozdult. Ez a vadász legalább odament, és azt mondta, sajnálja, majd rendőrök jöttek, és elindult az eljárás.

Fél éven belül ez már a harmadik „jéghegycsúcs”, vagyis ez már a harmadik olyan kutyagyilkosság, amiről a közvélemény tudomást szerzett.

A Kutyapostában is olvashattak arról a gyilkos vadászról, aki szokás szerint örömmel mészárolt le egy bicikliút(!) mellett egy nem csavargó, nem vadászó, chippel és nyakörvvel ellátott, különlegesen szép négylábút: Mamadou-t. A kutyus egy francia nőé volt. Egy európai bicikliúton értek el Magyarországra, ahol a vadász puskája vetett véget az örömteli utazásnak. S ahogyan az ilyet intézni kell vadász módra: a lelőtt állathoz rohanó gazdáit a vadász természetesen nem várta meg, hanem a kutyát a kocsijára dobva elhajtott, hogy aztán a tetemet bedobja a Dunába.

Négy hete a gaztett előtt éppen lapunktól kért segítséget Bálint Bea nevű olvasónk, hogy segítsünk neki hazavinni az erdőszélen „lakó” két, elvadult kiskutyát. Nos – folytatódik a levél – pár nappal később, délután fél hat körül megjelent ott László László fővadász úr az autójával, s öt perc alatt végzett a két kutyával. Négy lövéssel kivégezte őket: előbb az egyiket, majd a másik után sétált és lelőtte. A tetemeket bedobta az autójába és elment. Olvasónk két héttel korábban beszélt a fővadásszal, hogy haza akarják vinni a kutyusokat. A fővadász pedig, értesülve a könnyű célpontokról, nem vadászni indult, de konkrétan azért, hogy a két kutyát megölje.

Egyelőre nem hallottam, hogy történt volna valami ezekben az ügyekben. Most már beszélnünk, tiltakoznunk kell!

Ezek is érdekelhetnek