Máté mosolya

„Születésem óta itt élő emberként, mint nagyon régi előfizetőjük, szeretnék segítséget kérni a községünkben lakó Nagy Veronika és hároméves kisgyermeke, Singh Máté részére. A 31 éves édesanya egyedül neveli a születése óta súlyos értelmi és mozgásfogyatékos gyermekét – rendkívüli odaadással, szeretettel ápolja, gondozza, óvja őt. Ez elmondható az édesanyai nagyszülőkről is, akikkel együtt élnek. A kiemelt ápolási díj és a magasabb összegű családi pótlék mellett önkormányzatunk is támogatja a családot, de az ő helyzetükben minden segítség elkél. Mindenért hálásak, és minden apróságnak, sikernek örülnek. Egyszerűen csak annak is, ha Máté mosolyog. Máté nem tud felülni, járni, beszélni, önállóan étkezni, tisztálkodni, 24 órás felügyeletet, ápolást, gondozást igényel. Szívesen fogadnának 4-es méretű pelust, 116-os méretű ruhát, pépes Univer bébiételt 8 hónapos korig, tisztító- és tisztálkodási szereket, tartós élelmiszert...”

Vasárnap van, elindulunk Kemenessömjénbe, viszünk, amit vihetünk.

Sebestyén Sándornéval úgy beszéltük meg, a művelődési házban találkozunk, ahol Veronikán, az édesanyán és Nagyné Benkő Rozálián, a nagymamán kívül – aki éppen Mátét ringatja a speciális babakocsiban – vár bennünket Kuldip Singh, az édesapa is. Kuldip indiai, a közeli Csönge községben ismerkedtek meg Veronikával. Egymásba szerettek, aztán Kuldip elment, s megszületett Máté. Hosszú idő telt el, míg az apa újra munkát kapott a közelben, most az innen négy kilométerre levő Celldömölkön, kőműves mellett dolgozik.

A napokban végre a családjához költözhet.

Kuldip 33 éves, és még most sem sokat tud magyarul. De kisfiát, Mátét úgy öleli ő is, hogy abban minden szeretete benne van. A nagymama – a család lelke – pedig amellett, hogy gyermekével nála lakik a lánya (és ezután a párja is), eljár dolgozni a 16 kilométerre levő Sárvárra. A másik lánya férjével és két gyermekével a Csöngével szomszédos Kenyeriben él.

– Gyakran jönnek, náluk nincs semmi baj – mondja. – Mátét pedig ők is úgy fogadják el, ahogy Isten adta nekünk. A születése óta rengeteg törődést igényel, a legfontosabb, hogy érezze a szeretetünket.

– Mit szeret a legjobban? – kérdezem.

– Azt, amikor játszunk vele – válaszol az édesanyja, s megigazítja a takaróját. – Nagyon szeret játszani meg fürdeni. A fürdőkádból ki sem akar jönni.

Máté mintha értené, elmosolyodik. Szüleivel, nagyanyjával indulnak hazafelé, a kultúrház kapujáig kísérjük őket. Nézzük, ahogy ballagnak a ködös utcán, a kocsiban Máté. Nincsenek egyedül...