Jogi esetek: Halogatni nem érdemes

Egyikük arra a döntésre jutott, hogy a saját részét értékesíti vagy bérbe adja, megkereste tehát a többieket, hogy megvennék-e vagy bérbe vennék-e az általa használt részt. Csak egyikük érdeklődött a bérbe vétel lehetősége iránt, de az árról nem tudtak megegyezni, ezért az üzletet nem ütötték nyélbe. Emberünk végül talált valakit, aki bérbe vette tőle a telekrészt, erről azonban külön nem értesítette a tulajdonostársakat.

Ekkor szeptembert mutatott a naptár. Az a tulajdonostárs, akivel korábban nem tudtak megegyezni a bérbeadás kapcsán, a következő év januárjában levélben felszólította a bérbeadót, hogy nyolc napon belül küldje meg neki a bérleti szerződést azért, hogy eldönthesse, él-e a tulajdonostársat megillető előbérleti jogával. Végül ez a tulajdonostárs júniusban pert indított azért, hogy az előbérleti jogát érvényesítse, vagyis a bérlő helyére lépjen a bérleti szerződésben.

A tulajdonostárs azzal érvelt, hogy a felperes elkésett az igényérvényesítéssel, mert a szerződést szeptemberben kötötték, és tőle januárban kérte azt először a bérleti jog jogosultja, majd csak júniusban fordult a bírósághoz. Tehát az előbérleti jog gyakorlásával indokolatlanul késlekedett a felperes, ezért az előbérleti jog elenyészett.

Az előbérleti jogot nem szabályozza részletesen a törvény, ezért konkrét határidők sincsenek. Ebben az esetben az sem volt nyilvánvaló, hogy mikortól kellene egy esetleges határidőt számítani – a szerződés megkötésétől vagy akkortól, amikor arról a felperes tudomást szerzett?

A bírósági gyakorlat szerint ilyen esetben a tudomásszerzéstől kell számítani azt a határidőt, ami akkor lenne érvényes, ha a bérleti jog jogosultját szabályszerűen értesítették volna. Vagyis a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül kellett volna az igényt érvényesíteni.

A bíróság azt is kimondta: a felperesnek abból, hogy az alperes közölte vele, hogy ki akarja adni az ingatlanrészét, majd a telekrészen megjelent egy új vállalkozás, össze kellett volna tudni rakni, hogy a telekrészt az alperes bérbe adta. Vagyis a decemberi tudomásszerzés is elkésett volt, de ehhez képest sem tartotta a felperes az igényérvényesítésre irányadó tizenöt napos határidőt, hiszen csak január közepén kérte el a bérleti szerződést. Ezért az előbérleti jogát nem érvényesítheti.