Veszélyben a tévé trónja - Miért menők a sorozatok? Melyik a legnézettebb? - Politikával megfertőzve - Nem enyhül a függőség - Generációs különbségek

CSOKOLÁDÉS REKLÁMDÖMPING
A magyarok naponta átlagosan öt órát töltöttek a tévékészülékek előtt 2017 első negyedévében a Nielsen Közönségmérés legújabb adatai szerint. Az 50 évnél idősebbek ugyanakkor 6 óra 58 percet, fél órával többet, mint múlt évben. Bár a nagy szórakoztató csatornák nézettsége nem igazán változott, a hír- és filmcsatornákat többen választották, mint tavaly. Főleg akciófilmekre és vígjátékokra kapcsoltak.
Sokszor úgy tűnik: a televízió a reklámok közti idő kitöltése valamilyen műsorral.
Tény: a hirdetők Magyarországon még mindig leginkább a tévében akarnak megjelenni.
Tavaly összesen – percekben mérve – hatévnyi reklámot sugároztak a különféle csatornák.
Egy esztendő alatt.
A reklámok naponta átlagosan 6,3 millió főt értek el 2017 első negyedévében. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 29-ről 31 percre növekedett 2016-hoz képest.
A hirdetési rangsor első helyére az elmúlt hónapokban a csokoládé került, második lett a puding, mindenféle tejalapú desszert, a harmadik pedig a kávé. Tavaly a gyógyhatású készítmények hirdetéseiből volt a legtöbb, de a haj- és fogápolás reklámjai is visszaszorultak 2017 elején.


ÍGY KEZDŐDÖTT
- 1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához.
- 1955 augusztusában az Orion-gyárban megszületett az AT 501 típusú készülék prototípusa.
- 1956 júliusában a budapesti Lenin körúti Ravill-boltban kilenc nap alatt 150 tévékészüléket adtak el 5500 forint/darab áron – ekkor már mintegy 600 készüléktulajdonost jegyeztek az országban.
- 1957. május 1-jén a Hősök téri felvonulás közvetítésével (a heti két kísérleti adás után) megindult a Magyar Televízió rendszeres műsoradása. Már a hét három napján adtak műsort, a filmek mellett állandósultak a sport- és színházi közvetítések is.
- Az első színházi közvetítés: május 21-én Erkel Ferenc–Katona József Bánk bánja az Állami Operaházból.
- Július 11-én állt először a kamera elé Tamási Eszter (Illyés Gyula meséjével), 25-én pedig az új bemondónő, Takács Marika. Az első férfi bemondó, Varga József csak 1958 szeptemberében debütált.
- 1958. március 1-jétől bevezették a havi 50 forint kötelező előfizetési díjat.
- 1960-ban heti ötre emelték az adásnapok számát, az adás hétfőnként és péntekenként szünetelt.
- 1962-ben az Orion-gyárban elkészült a 400 000. tévékészülék.
- 1964-ben az MRT Közvélemény-kutató Osztályának felmérése szerint minden családi készülékre három-öt néző jutott – a vendégeket nem számítva.
- 1965-ben egy felmérés kiderítette, hogy a parasztság legkedvesebb kulturális tevékenysége a tévézés (46%), az olvasás (25) és a rádióhallgatás (10).
- 1967-ben ünnepelték az egymilliomodik előfizetőt, az Ikladon élő özv. Raffai Jánosnét.  Ebben az esztendőben az Orion-gyár bemutatta új színes készülékét, a Coloriont.
- 1967-ben a Népstadionban megrendezett magyar–szovjet labdarúgó-mérkőzésen dolgoztak először kézi kamerával, amely még 17 kilót nyomott.
- 1969. április 5-én sugározták az első színes adást, Horváth Ádám rendezésében.
- A Color Star készülék 1977-ben 20 300, a Munkácsy 26 ezer forintba került.
- 1981-ben számos népszerű és hosszú életű magazinműsor indult: Ablak, Autó-motor sport, Cimbora, Életet az éveknek, Fókusz, Pulzus, Parabola, Panoráma, Természetbarát, Tízen Túliak Társasága, Hatvanhat.
- 1984-ben Szabó István hat filmből álló szerzői sorozatát összesen 17 millióan látták; a legtöbb (3 millió) néző az Apa című filmre kapcsolta be készülékét.
- A nyolcvanas évek végén, a tévésorozat után Isaura regénye 274 ezer, a Sógun-kötet 111 ezer példányban kelt el.


MIÉRT MENŐK A SOROZATOK?
Egy jó sorozathoz a következő összetevők kellenek: népszerű és kedvelt karakterek, jó történetvezetés, folyamatos izgalom, ami újra és újra leülteti a nézőt a sorozat elé, olyan téma, amellyel valamennyire azonosulni tudunk, valamiféle mondanivaló, amelyet magával tud vinni az ember.
És máris kialakul a sorozatfüggőség – véli Gazdag Enikő pszichológus.
A szereplők, miután napi rendszerességgel találkozunk velük, ismerősek, szinte családtagok lesznek, ezért jólesik belekukkantani, mi történik velük. Szerelem, cselszövés, félrelépés, konfliktusok, családi, testvéri kapcsolatok – mindennapi témák, sokszor magunkra ismerhetünk a történetekben.
A sorozatok titka feltehetően abban rejlik, hogy segítenek egy kicsit elvonni a figyelmet a mindennapos problémáinkról. Vagy akár még kínálhatnak számunkra új megoldási módokat is a saját bajunkra, vagyis időnként hasznos is lehet egy kis sorozatnézés.
Itt is a mérték a lényeg.


Legnézettebb sorozataink a múlt esztendőben
(A teljes lakosság körében, a legnézettebb epizód nézőszámával)
1. A szállító 917 ezer
2. Szulejmán 864 ezer
3. Cobra 11 762 ezer
4. Válótársak 752 ezer
5. Dr. Csont 703 ezer
6. A mentalista 700 ezer
7. Castle 650 ezer
8. Miami helyszínelők 644 ezer
9. Kisvárosi doktor 634 ezer
10. Alpesi őrjárat 575 ezer


POLITIKÁVAL MEGFERTŐZVE
A választókorú magyarok fele elsősorban a tévéből tájékozódik, egyharmada az internetről; a rádiót és a nyomtatott újságokat mindössze 4-4 százalék említette – erre a konklúzióra jutott a médiafogyasztási szokásainkat vizsgáló Publicus Intézet reprezentatív közvélemény- kutatása. (A kutatás részletes eredményeit lásd itt: "Felmérés a kormányzati agymosásról - Mindent maguknak akarnak - Mutatjuk az adatokat!" - Vasárnapi Hírek, május 20.)
A válaszadók az MTVA-csatornákat, az Echo Tv-t és a TV2-t egyértelműen vagy inkább a Fidesz véleményét tükröző hírforrásnak látják, míg a 444.hu-t főképp a baloldal véleményét megjelenítőnek. Leginkább a hvg.hu, az index.hu és a 24.hu számít a szemükben kiegyensúlyozottnak. A megkérdezettek fele tájékozódik legalább havonta a saját politikai beállítódásával ellentétes médiumból, s olvas ingyenes nyomtatott sajtóterméket: kétharmaduk a helyi, önkormányzati újságokat, negyedük a Lokált. E lapokat a megkérdezettek fele tartja hitelesnek, harmaduk pedig nem.



NEM ENYHÜL A FÜGGŐSÉG
– Elérhetjük már a műsorokat akár okostelefonon, tableten, laptopon is. Mégis sokat tévézünk hagyományosan. Egy új kutatás szerint átlagosan napi öt órát. Kihívója tehát bőven akad a tévének, ám leküzdője nem? – kérdeztük Urbán Ágnes médiakutatótól.
– Valóban évtizedek óta töretlen a tévé népszerűsége. A televíziózási szokások azonban mégiscsak változtak. A nézettségi adatok elég jelentősen eltérnek korosztályok szerint. Az idősek tényleg nagyon sokat tévéznek, többet, mint tavaly. A fiatalok viszont egyre kevesebbet. Ám Magyarországon az elmúlt években összességében nem csökkent a tévézők száma.

– Más európai társadalmak is ennyire tévéfüggők? Vagy a napi öt óra „csúcsidőnek” számít?
– Mi folyamatosan sokat tévézünk. Az északi és a nyugati országokban olvasnak inkább, kevésbé időznek a televízió képernyője előtt. Délen és keleten azonban gyakrabban, ezeken a helyeken a lappiac a gyengébb. Ha egy ország gazdaságilag ingatag, ott mindig látványosan megugrik a tévénézők száma. Csomó időt otthon töltenek az emberek, mivel a televíziózás a legolcsóbb szabadidős tevékenység. Lényegében ingyenes csomagban is nézhető hat-hét csatorna, pár ezerért pedig már ötven–nyolcvan közül is választhatunk. Mozizni, sportolni, pláne utazni sokkal többe kerül.

– Személyesebbé is vált vagy válhat a tévézés? Arra gondolok: a közösségi online terek teljesen átformálták a médiagondolkodást. A saját Facebook-oldalán voltaképpen mindenki szerkesztő lesz a hírek, más tartalmak megosztásával. A tévészolgáltatók is személyre szabnak, hiszen ki-ki maga döntheti el, esetleg mit rögzít a kínálatból. Összeállíthatja a „privát tévéjét”.
– Kétségtelen: a nézők egyre inkább saját irányításuk alá vonhatják, mit és mikor és min szeretnének megtekinteni. Nem az van, mint régen, hogy mindenki ugyanazt nézi a közös családi tévézésnél, akár egy jelentősebb sportesemény közvetítésekor. Ezért most az egyes csatornák közönsége is széttöredezett. Minden műsornak szűkebb a publikuma. Másfelől: az időeltolásos tévézés inkább a fiatalok körében szokás. Rögzítenek maguknak műsorokat, és akkor nézik vissza azokat, amikor akarják. Nem bonyolult technikailag, ám akik régóta a tévéújság alapján tájékozódnak, mire kapcsoljanak, ők nem fognak átváltani új tévézési trendekre. Egyébként meg nem elkülöníthető az eszközhasználat a fogyasztási szokásoktól. Együtt formálódnak. Bár azért a technika gyorsabban változik.

– Diktáló szerepben van?
– Szeretne diktálni. Lássuk be: nem racionális, hogy valamilyen műsorszolgáltató találja ki – hatalmat gyakorolva a nézők nagy része fölött –, mikor kell leülnünk a tévé elé. Hosszabb távon ez azért átalakíthatja a tévézést. De belátható időn belül semmi nem fogja leváltani a televíziózást.


GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK
Bár a tévézés a megkérdezettek 55 százalékánál még mindig döntően az esti kikapcsolódás része, konkrét műsor miatt már csak 28 százalékunk kapcsolja be készülékét.
A műsorválasztás gyakran ad hoc módon, kapcsolgatással dől el, a legtöbben filmeket, ismeretterjesztő, hír- és riportműsorokat, sorozatokat, sportés főzős műsorokat néznek – derül ki a GKI és a Jófogás közös felméréséből. A tévézők kétharmada jellemzően kiegészítő tevékenységként, csak a háttérben járatja a készüléket, a legkevesebb időt pedig az X és Y generáció (az 1960–70-es, illetve az 1980–90-es években születettek) szánja erre a tevékenységre.
A tévés híradók népszerűsége a kor előrehaladtával nő: míg a Z generációnak (2000 után születettek) csupán 55 százaléka, addig a nyugdíjaskorúak közül szinte mindenki nézi. Egyre jellemzőbb ugyanakkor, hogy az aktuális hírekről szívesen tájékozódunk online is. A Z generáció majdnem fele az online hírek keresgélésekor elsősorban a közösségi oldalakra támaszkodik.
A Z-ket képernyő elé ültetni leginkább sorozatokkal és filmekkel lehet, de a tehetségkutató- és show-műsoroknak is ők lehetnek az elsődleges célközönsége.


Összeállította: Karácsony Ágnes, Szijjártó Gabriella