Ezt jól kifőztük!

A környék híres vadászterület, valamennyi nagyvad megtalálható errefelé, így hát nem volt nehéz kitalálni, mifajta hús kerüljön a bográcsokba. Nem addig a’ – gondoltuk már akkor is –, mifajta fesztivál az, amelyen a Szabad Föld csapata nem indul el, miközben van egy Vidék íze címet viselő gasztronómiai magazinunk is?!

Ezért aztán az idei vigalomra megérkezett fakanalas különítményünk, hogy harcba szálljunk az elsőségért.

Az mindjárt látszott, hogy nem lesz könnyű dolgunk. Nemcsak azért, mert vagy negyvenen állítottak sátrat és települtek ki fazekaikkal, üstjeikkel, bográcsaikkal, tárcsáikkal, sparheltjaikkal a kácsi focipálya gyepére, hanem azért sem, mert láttuk, ahogyan nekiláttak már a reggeli készítéséhez is!

Emitt grillkolbász pirult némi hagyma társaságában, amott könnyű paprikás krumpli fortyogott, másutt sült máj, pincepörkölt kéredzkedett a tányérokba – és még csak reggel nyolc óra volt!

Ehhez képest a mi pogácsás, körözöttes felhozatalunk – bár ezen a ponton feltétlenül meg kell emlékeznünk kolléganőnk, Karácsony Ági mamájának juhtúrós, vajas, snidlinges, habkönnyű alkotásáról –, hát, nem ígért győzelmi esélyeket…

Körbesétálva és belekukkantva a főzőalkalmatosságokba, aztán kiderült: ki mivel próbálja majd a délben összeülő zsűri szívét megnyerni.

Többen főztek vaddisznóból levest, volt, aki tárkonnyal, mások vargányával bolondították, de „levesbetétként” szerepelt a fácán is.

A főétel alapanyaga pedig a vaddisznó, az őz, a muflon, a dámszarvas volt.

A híres-neves karcagi birkafőzők kicsit kilógtak a „vadételek” között: eddig muflont hoztak ide, de most szerették volna megmutatni a kácsiaknak is az igazi tudományukat.

Ki ne hagyjuk magunkat: a Szabad Föld rókagombával és áfonyával vidított szarvasraguval rukkolt ki. Ami aztán annyira megtetszett nekünk, hogy a zsűrinek alig maradt néhány tányérral. De úgy látszik, ennyi is elég volt, mert csapatunk a második helyet nyerte el a nemes versenyben!

Az első helyezett a „Fakanál ördögei” lettek fácánhúslevesükkel és gombás-camembertes-rizses tűzdelt őzcombjukkal, illetve az erdei gombaleves mellé tálalt vörösboros vaddisznótokányukkal. Vagyis a tanulság: jövőre jobban kell etetni a zsűrit…