Felemészt a titok - Beteggé tesz a hazugság, lopás, tiltott szenvedély, hűtlenség, elfojtott nemi vágy

Tizenhárom: átlagosan ennyi titkot rejtegetünk, ebből ötöt pedig még soha senkinek nem mondtunk el. Erre az eredményre jutottak amerikai kutatók, akik régebbi felmérések eredményeit vetették össze újabb 2000 válaszadó által bevallott titokkal.

A szakemberek a titkolózás természetét vizsgálták, arra keresve választ, milyen érzés az örökös mismásolás, kisebb-nagyobb titkaink hogyan hatnak lelki és fizikai egészségünkre, mivel kapcsolatban „gyűjtjük” egyre-másra a rejtegetnivalókat, s mindezt miért tartjuk kellemetlen tehernek.

A kutatást vezető Michael Slepian, a Columbia Business School professzora munkatársaival arra az eredményre jutott, hogy aki sokat titkolózik, a sumákolást valós fizikai teherként is megélheti. Az ugyanis már régóta egyértelmű a pszichológusok számára, hogy a titkolózás hosszú távon szorongást, depressziót okozhat.

A mostani vizsgálatból egyéb meglepő eredmények is kiderültek. Eddig úgy tartották, többet emésztjük magunkat társasági  helyzetekben, vagyis amikor jóval nagyobb alebukás esélye. Valójában azonban sokkal jobban gyötörjük magunkat, amikor egyedül vagyunk. Ez a szorongás a magánéletünkre és a munkánkra is kihat: rosszabbul teljesíti a feladatait, aki az éjjeleit önmarcangolással tölti, vagy üres óráiban amiatt aggódik, hogy ne lepleződjön le a titka. Kiderült az is, hogy önmagunk emésztése független a titok nagyságától: ugyanúgy megbetegíthet a nemi identitás titkolása, a nagyobb pénzügyi csalás vagy a házasságtörés, mintha csak valamilyentitkos hobbit vagy munkahelyi elégedetlenségünket szeretnénk leplezni. Tehát nem a konkrét titok vagy annak morális jelentősége, hanem maga a rejtegetés folyamata betegít meg. Amit - egy kísérlet által bizonyítottan – úgy érezhetünk, fizikai súlyként nehezedik a lelkünkre.

A kutatás során a résztvevőket arra kérték, hogy ítéljék meg egy adott hegy magasságát és a csúcsra vezető út meredekségét.

Akiknek akadt rejtegetnivalójuk, sokkal hosszabbnak és meredekebbnek ítélték meg a távot, mint akiknek nem nyomta hasonló „súly” a lelkét. Később a kutatók azt kívánták a résztvevőktől, hogy dobjanak célba babzsákokkal. A titkolózók rendre túldobtak a célon, vagyis úgy viselkedtek, mintha nagyobb súlytól kellett volna megszabadulniuk, mint amekkorát valójában kaptak. Szó szerint fizikailag érzik úgy – magyarázta Slepian –, hogy súlyos terhet cipelnek.

A pszichológusprofesszor szerint a jóllétünk érdekében okosabban tesszük, ha tényként gondolunk titkainkra, ami lényünk része, és ami alkalomadtán ki is derülhet, mint ha folyton azon törjük a fejünket, hogyan rejtsük el mások elől.