Kékhalál a nitráttól - A babák számára cékla és répa helyett a batáta a megoldás?

Magyarországon évente mintegy tíz „kék csecsemő” szindrómás megbetegedés fordul elő. Azok a babák betegszenek meg, akiknek túl sok nitrát kerül a szervezetébe az ivóvízzel, illetve egyes ételekkel. Az orvosok tíz hónapra teszik azt az életkort, amikorra a csecsemők szervezetében nagy valószínűséggel kialakul a diaforáz enzim, amely megakadályozza, hogy a nitráttartalom (NO3) nitritté (NO2) bomoljon le. Ha a nitrit megjelenik a szervezetben, megköti a vörösvérsejtek oxigénszállítását, a csecsemő bekékül, és ha nem kerül nagyon gyorsan megfelelően felszerelt kórházba, fulladásos halált halhat.

Az régóta ismert, hogy kisbabának nem szabad nitrátos ivóvizet adni. Tanyákon, majorokban vizsgálni szokták a kutak vizét, amely a több évtizedes nitrogénműtrágyahasználat miatt szinte mindenütt több nitrátot tartalmaz a megengedettnél.

Mostanában jöttek rá, hogy nemcsak a rossz víztől, hanem a sok nitrátot felhalmozó zöldségektől is lehet nitritmérgezést kapni. Éppen azokban halmozódik föl a káros anyag, amelyek a legtöbbféle vitamint, ásványi anyagot tartalmazzák, ezért a legnépszerűbb bébiételek készülnek belőlük: a sárgarépa és a cékla, a spenót.

Nyugat-Európából indult az a tulajdonképpen egészséges divat, hogy házilag készült pürékkel etetik, a zöldségek kifacsart levéből készült dzsússzal itatják a babákat. Ezek is okoztak már nitritmérgezést, sőt dr. Lantos Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi mezőgazdasági karának docense szerint csecsemőhalált is.

A bennük lévő egészségmegőrző vegyületeket tekintve a sárgarépa és a cékla verhetetlen. Felnőtt embernek mindennap kellene céklát ennie vagy belőle készült ivólét, teát innia.

A felhalmozódott nitrát csak a 10 hónapnál fiatalabb csecsemőket veszélyezteti.

A kutató hangsúlyozza: a gyárban készült bébiételek és -italok veszélytelenek, mert kivonják belőlük a nitrátot. A házilag készült ivólevek és pürék divatját viszont éppen az élelmiszeriparral szembeni bizalmatlanság hozta el: az emberek gyanakvóak az ízfokozók, helyettesítőés adalékanyagok hozzáadásával készült ételekkel szemben.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság is felfigyelt a veszélyre. Kérték a védőnőket, hogy hívják föl erre a figyelmet, illetve megpróbáltak helyettesítő megoldást találni. Ebben járt sikerrel Lantos doktor, és egy középiskolás csapat, a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban működő Studium Generale csoport diákjai.

Arra az eredményre jutottak, hogy a répa és a cékla a babák esetében kiválóan helyettesíthető a batáta különböző fajtáival. A batáta ezredannyi nitrátot halmoz fel, mint a cékla. A világ kilenc térségéből származó céklát és batátát hasonlítottak össze – a különbség mindannyiszor egyértelmű volt.

Más kérdés, hogy Magyarországon egyelőre nem olyan könnyű batátához jutni. Dr. Lantos Ferenc megemlíti, hogy Ásotthalmon, a Bivalyos tanyán nemesítenek ebből az édeskrumplinak is nevezett növényből, amely azonban nem rokona a burgonyának. Drágább, mint a cékla és a répa – csúcsidőszakban 600 forint egy kiló, azon kívül 1200-at is elkérnek érte. Magyarországon nem régóta termelik, ezért nincs kár- és kórokozója, és teljesen vegyszermentes, mert a növényvédelmére egyelőre nincs szükség.