Hasznos-e a lúgosítás?

Manapság felkapottak a különböző „csodadiéták”, sokan gondolkodás nélkül követik ezeket. Szükség van-e rá, hogy külön étrenddel lúgosítsuk a szervezetet? – kérdeztük a szakembert.

– A szervezet működésében valóban fontos a szerepe a sav-bázis egyensúlynak, az alapvető folyamatok csak az optimális pH-érték szűk tartományában mehetnek végbe. Bármilyen egyensúlyzavar komoly hatást gyakorol a szervezetre, amely ezért minden eltérést azonnal korrigálni igyekszik. A szervezet egészét érintő tartós és nagymértékű sav-bázis egyensúlyzavar nem alakulhat ki, vagy ha mégis, az sürgős orvosi beavatkozást igényel, mert életet veszélyeztető állapot. Étrendi úton azonban ez nem befolyásolható – mondja Meleg Sándor.

– Létezik a szervezet elsavasodására utaló tünetcsoport?

– A lúgosító elmélet sarokköve, hogy az étkezés hathat a szervezet sav-bázis egyensúlyára. Az alapot az a megfigyelés adja, hogy az étrend összetétele befolyásolja a vizelet savasságát. A vizelet pH-értékéből azonban nem lehet egyértelmű következtetést levonni a szervezet általános sav-bázis egyensúlyára. Az „elsavasodáshoz” kapcsolt tünetek és megbetegedések túl általánosak és megfoghatatlanok ahhoz, hogy egyetlen okra legyenek visszavezethetőek. Ráadásul semmi közük nincs azokhoz a tünetekhez, amelyeket a sav-bázis egyensúly tényleges felborulásakor tapasztalhatunk.

– Árthatunk-e az egészségünknek, ha a lúgosítás jegyében drasztikus diétával az étrendből elhagyjuk a gabonaféléket és a gyümölcsök zömét?

– A lúgosító étrend nem egységes, szerzőnként eltérnek a táplálkozási ajánlások. A hazánkban is megjelent írásaiban Robert Young összetett étrendet ajánl, aminek számos eleme – például a probiotikus tejtermékek, egyes gyümölcsök, gabonafélék tiltása, a halfogyasztás korlátozása – felesleges megszorítás. Nem mellesleg ezek hosszú távon akár egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. A lúgosító diéták esetében sokan számolnak be tüneteik csökkenéséről, állapotjavulásról, ami részben az életmódváltásból, részben a kapcsolódó pszichés jelenségekből – placebo hatás – fakad. Ez azonban mindig átmeneti, tehát az étrend nem képes tartós javulást elérni.

– A „lúgosítás atyja” étrend-kiegészítőket is előír.

– Young módszerének kritikus pontját jelentik az alkalmazott étrend-kiegészítők. Ezek között találhatunk olyanokat, amelyek közvetlen egészségügyi kockázatot jelentenek, ilyen például a hidrogén-peroxid vagy a nátrium-klorit, mindkettő igen agresszív, veszélyes vegyszer, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Emellett a lúgosításhoz kapcsolódó ajánlásokban megjelennek a nehézfémkolloidok – ezüst, arany –, melyek fogyasztása szintén komoly kockázatokat rejt magában. Léteznek más népszerű kiegészítők, amelyekhez lúgosító hatást társítanak: jó esetben ezek csak hatástalanok, de akár károsak is lehetnek.

– Van-e értelme annak, hogy drága lúgosító ásványvizeket igyunk?

– Egyértelműen nincs. A lúgos vizet a gyomorban erősen savas közeg fogadja, ami semlegesíti a hatását.

– Ajánlott-e bárkinek, különösen a betegeknek szélsőséges diétákat követniük a gyógyulás reményében?

– Akár az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, akár egyes kórok kezelése a cél, mindenképpen az egyénre szabott, dietetikus szakember által összeállított étrend javasolt. Ha valaki az étrendjén szeretne változtatni, azt célszerű alapos orvosi kivizsgálással, az esetleges rejtett betegségek felderítésével kezdeni, majd ennek alapján szakemberrel konzultálni – tanácsolja a dietetikus. A könyvekből, internetről összeállított diéta akár rövid távon is hátrányos lehet, különösen, ha nem illeszkedik az egészségi állapotunkhoz. Mindig érdemes tehát gyanakodni, ha egy étrend szinte minden betegséggel szemben gyors és rendkívüli eredményt ígér…



GYANÚS CSODAFARM.
Engedély nélkül végzett orvosi tevékenységért jelentették fel és ítélték el a lúgosító diéta amerikai „élharcosát”, Robert Youngot. A villájában orvosi vagy tudományos végzettség nélkül (egy hivatalosan el nem ismert, mára bezárt egyetemen szerzett doktori címet holisztikus természetgyógyászatból) kezelt pácienseket, köztük rákos betegeket. A „csodafarmján” kúrált betegek közül többen is elutasították az orvosi kezelést, ami megrövidítette az életüket. Youngot végül egy mellrákban elhunyt brit nő rokonai jelentették fel: a drága terápia intravénásan beadott szódabikarbóna oldatból állt.