Jogi esetek: Késő bánat

A válás után az anya minden eszközzel akadályozta a gyerek és az apa kapcsolattartását.

Család-otthonDr. Tanács Gábor2017. 09. 01. péntek2017. 09. 01.
Jogi esetek: Késő bánat

Az apa a fiú hároméves koráig több gyámhatósági eljárást is indított, hiába: a gyerekkel nem tudott találkozni – végül évek után feladta a hiábavaló küzdelmet.

Ugyanakkor a gyerek nagykorúságáig fizette a tartásdíjat úgy, hogy semmilyen kapcsolata nem volt vele. Amikor tizennyolc éves lett a fiú, az anyjával pert indítottak azért, hogy az apa a felsőfokú tanulmányok idején is fizessen tartásdíjat.

A felperesek arra a Ptk.-részre hivatkoztak, mely szerint „a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul”.

Az apa viszont azzal vágott vissza, hogy a Ptk. felmentést ad a nagykorú gyermek tartása alól akkor, ha a tartásra érdemtelenné vált. Ő azt, hogy a gyerek semmilyen formában, soha nem kereste vele a kapcsolatot, érdemtelenségként értelmezte.

A felperesek azzal érveltek, hogy a gyerek hároméves kora után az apa sem kereste vele többé a kapcsolatot, ezért emiatt érdemtelenségre nem hivatkozhat.

A perben az volt a kérdés, hogy megállapítható-e a gyermek érdemtelensége vagy más olyan ok, ami megalapozza, hogy az apa kimentse magát a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának kötelezettsége alól.

A bíróság először azt állapította meg, hogy az apa-gyermek kapcsolat az anya tevőleges, még a hatósági felszólításokkal is szembeszálló tevékenysége miatt szűnt meg, az apa kifejezett erőfeszítései ellenére. Tehát ebben sem az apa, sem a gyermek nem volt hibás.

Ugyanakkor a gyermek nagykorúvá válásával már neki is keletkeztek kötelezettségei, ő is kereshette volna a kapcsolatot az apjával. Egy polgári elvi döntés szerint a nagykorú gyermek és a szülő között nem lehet az egyetlen kapocs a tartásdíj, a társadalmi elvárás a pozitív gyermeki magatartás a szülő iránt, ez alapozhatja meg a továbbtanuló nagykorú gyerek tartási igényét.

Ráadásul a Ptk. azt is előírja, hogy a gyermeknek a továbbtanulási szándékáról a szülőt haladéktalanul tájékoztatnia kell, ami ebben az esetben elmaradt. A bíróság úgy látta, hogy mindez együtt megalapozza a gyermek érdemtelenségét, ezért a továbbtanulás idejére már nem jár neki a tartásdíj.
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek