Meddig kell a szülőnek áldozatot hozni a gyerekeiért? Várom a hozzászólásokat!

Kedves Ágnes!
Egészen a közelmúltig azt gondoltam, hogy a lányom és köztem eltéphetetlen a kötelék. Aztán szembesülnöm kellett vele, hogy mégsem… Csilla nagy szerelem gyümölcse. Fél éve voltunk együtt az apjával, amikor teherbe estem. Boldogan vártuk a gyermekünket. Ki volt tűzve az esküvőnk a szülés utáni nyárra.
A nyolcadik hónapban voltam, amikor Gábor autóbalesetben meghalt. A szülei leültek velem és egyezséget kötöttünk. Hozzásegítettek egy másfél szobás panellakáshoz, én pedig aláírtam, hogy semmiféle anyagicsaládi igényem nincs velük szemben. Azóta sem láttuk őket.
Huszonkét évesen egyedül maradtam a lányommal, akit gondosan és felelősen igyekeztem nevelni. Szerencsére tudtam otthon is végezhető különmunkákat vállalni, magamnak alig vettem ruhát, cipőt, de ő mindent megkapott. Az eredmény: diploma, két nyelv magas szintű tudása. Sikeres felnőtt lett belőle.
Ami a magánéletemet illeti, normális párkapcsolatra nem tudtam időt fordítani, egy-két sikertelen kísérlet után fel is adtam. De soha nem éreztem mártírnak magam, nagy a baráti köröm, szeretem a munkámat, jól érzem magam a bőrömben.
Amikor Csilla öt évvel ezelőtt férjhez ment, boldog voltam, rendes, kedves fiatalembert választott.
A pesti belvárosi lakásuk húszpercnyi autóbuszútra van az én régi kis panelemtől. Így amikor megszületett az első kislányuk, rengeteget segítettem nekik. Az unokám hároméves kis tündér, sokat van velem. Nagy örömmel értesültem karácsonykor, hogy a lányom ismét babát vár.
Aztán jött a hideg zuhany. Bejelentették, hogy elköltöznek a fővárostól 60 kilométerre, mert a gyerekeknek jó levegőre és kertre van szükségük. Kész tényként közölték, hogy a lakásuk árából egy családi házat tudtak venni, s mondták, hogy én is vegyek egy kis házat a faluban a pesti lakásomból meg a megtakarításomból. Hagyjam abba a munkát, legyek „főállású” nagymama, no meg kertészkedhetnék, megtermelhetném a család vitaminszükségletét.
A megdöbbenéstől szóhoz sem jutottam. Csak úgy rendelkeznek felettem?!
Én még évekig dolgozni akarok. Az ő elképzeléseik miatt borítsam fel az életemet, hagyjam el a barátaimat, a kedvteléseimet? Semmi bajom a faluval, hiszen én is falusi lány vagyok, de kialakult a pesti életem… Bizony, kiborultam, beolvastam Csillának. Ő pedig sírt, megbántódott.
Mit tegyek?
Üdvözlettel: Andrea


Kedves Andrea!
Fontos kérdést feszeget, de mielőtt válaszolnék, vitára bocsátom a levelét.
Meddig kell a szülőnek áldozatot hozni a gyerekeiért? Várom a hozzászólásokat!
Üdvözlettel: Ujlaki Ágnes