Idősebbek is elkezdhetik

„A KAROSSZÉKBŐL álljanak most fel!” – sokan emlékszünk még a retro tévétornára. Az idősebbeket mindennapi aktivitásra biztatja dr. Dósáné dr. Fekete Márta is, aki tiszti főorvos és jógaoktató.

Család-otthonPalágyi Edit2017. 10. 27. péntek2017. 10. 27.

Kép: hatvan Albert Schweitzer kórház rendelőintézet orvos ellátás beteg vizsgálat egészségügy medence gyógytorna mozgásterápia rehabilitációs központ 2016 08 18 Fotó: Kállai Márton

Idősebbek is elkezdhetik
hatvan Albert Schweitzer kórház rendelőintézet orvos ellátás beteg vizsgálat egészségügy medence gyógytorna mozgásterápia rehabilitációs központ 2016 08 18 Fotó: Kállai Márton

A rendszeres séta, gyors gyaloglás, illetve a szobában, nyitott ablaknál végzett torna szinte mindenki életébe belefér, nem érdemes hát elkényelmesedni. – Magam is gyermekkorom óta sportolok, és arra biztatom az időseket, hogy olyan mozgásformát válasszanak, amit élvezettel űznek.

Figyeljék a testüket és ügyeljenek a fokozatosságra, de legyenek kitartóak, ne adják fel! Amúló izomláz még belefér, ám ha komolyabb fájdalmat, zúzódást tapasztalnak, akkor valamit rosszul csinálnak. A mozgást viszont azért se hanyagolják, mert örömmel, eufóriával tölt el, és számos betegségben terápiás hatású. Az életmódváltás sosem könnyű, de a gyógyulást szolgálja – javasolta dr. Dósáné dr. Fekete Márta, aki a minap az egri időseknek tartott orvosi eloadást. Arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy az emberi szervezetet fizikai aktivitásra „konstruálták”, s nem arra, hogy egész nap egy helyben üljön és egy képernyőre meredjen. A busmanok például nem voltak restek, hogy a zsákmány reményében egész nap hajszolják a vadat – nem is küzdöttek soha túlsúllyal.

Egy bizonyos kor után érdemes azt is mérlegelni, mi lenne a testhezálló sportág. Sokan szívesebben mozognak csoporttal, hiszen ilyenkor egymásban is tartják a lelket, s a nyugdíjasok akár hétköznap is együtt túrázhatnak. A már meglevő egészségügyi problémákra is jó hatással lehet a bölcsen megválasztott mozgás, persze a helyes étrenddel kiegészítve. A mozgáshiány többek közt az úgynevezett metabolikus szindróma rizikófaktora – ami pedig elhízással, a rossz koleszterin magas szintjével, emelkedett vérnyomással, inzulinrezisztenciával jár. Az aktív életmód nem csupán a kórok kockázatát csökkenti, de a már kialakult szív- és érrendszeri betegségekre is kedvezően hat, többek között azzal, hogy javítja a koszorúerek állapotát. Mozgás közben nitrogén-dioxid termelődik, ez tágító hatást gyakorol az erek falára, márpedig, ha nő az erek átmérője, csökken a vérnyomás. Több daganatos kór – így a prosztata- és a mellrák – esetében is kimutatták, hogy a sport mérsékli a rizikót. A szellemi leépülés, a demencia megelőzésében is hasznos a naponta végzett, testet-lelket felüdítő testgyakorlat.

Csontritkulás esetén sem kell feladni, ilyenkor a csontépítést segítő sportok javasolhatók. Leginkább a kosárlabda, a tenisz, az ugrókötelezés, az aerobik és a tánc segít, de még a futás, kocogás, a túrázás is hasznos lehet. Bár az úszás és a kerékpározás a csontritkulás elleni harcban nem hoz eredményt, ám amúgy remek edzésforma. A mozgásszervi panaszokat is mérsékli az aktív életmód, akár gyógy- vagy vízi tornával színesítve. Hiszen jól tudjuk: mindig az sorvad el, amit nem használunk.

Ezek is érdekelhetnek