Gyanús, ha színes

A készen vásárolható ételek színét jó esetben természetes anyagok adják. A sárgát, narancssárgát például a karotinoidok, ezeket sárgarépából, sütőtökből és narancsból nyerik. A flavonoidok segítségével a sárgától a vörösön át a barnáig színezhetünk, de a növények zöld színanyagai is használhatók az ételek festésére.

A mesterséges színezékek előállítása szintetikus úton történik, de jó tudni, hogy a természetes színezékek éppen úgy okozhatnak allergiás tüneteket, mint a mesterségesek.

Ha egy élelmiszer feltűnően harsány színekben pompázik, gyanakodhatunk, hogy valószínűleg pluszszínezéket is tartalmaz.

Amennyiben bizonyos ételek fogyasztását követően rendszeresen csalánkiütés, bőrviszketés, torokkaparás, orrviszketés, tüsszögés jelentkezik, akkor ki kell vizsgálni ennek az okát, majd pedig száműzni a számunkra problémás E-számot tartalmazó élelmiszereket az étrendünkből. (Az E100–181 közötti számok jelzik az ételszínezékeket.)

Ha mégis becsúszik egy-egy diétahiba, az orvosunk által javasolt antihisztaminnal enyhíthetjük az allergiás tüneteket.


MIRE FIGYELJÜNK?
- Egyes gyógyszerek, vitaminkapszulák is tartalmazhatnak színezékeket, és bár ezek természetes összetevők, mégis eredményezhetnek allergiás tüneteket.
- Bizonyos fűszerek, például a fahéj- vagy vaníliaízesítés is gerjeszthetnek panaszokat az arra érzékenyeknél.
- Kínai éttermekben a tartrazin nevű sárga színezékanyag, illetve a szójaszószban egyrészt a szója, másrészt az egyéb színezékanyagok úgynevezett kínai ételallergia- szindrómát okozhatnak.
- A kozmetikumok összetevői is kiválthatnak kellemetlen tüneteket, ilyen esetben allergénmentes kozmetikumokat kell használni.

- Ha valaki másra is allergiás, például valamilyen pollenre, akkor az adott növény virágzásának időszakában fokozottabb allergiás reakció jelentkezik, és ilyenkor az érintett minden másra – így az ételszínezékekre is – érzékenyebben reagálhat.