Amikor elfogy a tüdő – Lappangó népbetegség

Sokak számára ismeretlen a rejtélyes betűszó, a COPD (a „chronic obstuctive pulmonary disease” angol kifejezés rövidítése, magyarul: krónikus elhúzódó tüdőbetegség), holott olyan kórt takar, ami Magyarországon 500-600 ezer honfitársunkat érinti, vagyis népbetegségnek számít.

– Rengeteget töprengtünk szakmai körökben, hogyan lehetne megfelelő magyar kifejezést találni a COPD-ra. Újabban a „tüdőfogyatkozás” mellett tesszük le a voksunkat, hiszen ez közelíti meg leginkább a lényegét: megfogyatkozik a tüdő funkcionális kapacitása, de a kór hosszan tartó lefolyása során megfogyatkozik a páciens fizikai kapacitása is – magyarázza dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója.

– Mindenki vegye komolyan a kezdeti tüneteket, panaszokat, amelyekről azt hiszi, hogy az életkorral természetesen együtt járnak. Ha valaki az ötödik-hatodik évtized tájékán már nem tud egyszerre felmenni a harmadik emeletre, mert többször is meg kell állnia, nem biztos, hogy ez az élet velejárója – int a tüdőgyógyász. A betegség jellegzetes tünete a nehézlégzés, amely a kór súlyosbodásával már nemcsak fizikai terhelés közben lép fel, hanem állandósul. Köhögés, fokozott nyáktermelés, köpetürítés, sípoló hangú kilégzés, fulladás, fáradékonyság, mellkasi szorító érzés figyelmeztethetnek a bajra, továbbá árulkodó jel lehet az erőteljes fogyás és a hangszín elváltozása is. A COPD-ról sokáig úgy tartották, hogy elsősorban a 40 évnél idősebb férfiak betegsége, de mára már a női páciensek aránya utolérte a férfiakét. – Ennek az a magyarázata, hogy a hölgyek a dohányzási szokásaikat tekintve is befogták az erősebb nemet, s e káros szenvedély elsődleges kiváltó oka a betegségnek. Kialakulásában szerepet játszhat még a légszennyezettség, az asztma és a genetikai háttér is, de tény: a páciensek kilenctizedénél a dohányzás szövődményeként alakul ki a tüdőfogyatkozás, legyen az akár aktív, akár passzív cigarettázás. Szomorú tény: a dohányos COPD-osok 12,7-szer nagyobb valószínűséggel halnak meg e betegségben, mint akik sohasem gyújtottak rá. Az anyai dohányzás hatása pedig nemcsak az utódban vált ki káros hatást, hanem öröklődik is, a kismamák ezért nemcsak a maguk, hanem a gyermekeik és az unokáik egészségét is óvják, ha nem füstölnek a várandósság alatt. A koraszülöttség, az alacsony születési súly ugyancsak kockázati tényező a COPD kialakulása szempontjából – mondta dr. Horváth Ildikó, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet professzora.

Minél korábban diagnosztizálják, annál nagyobb az esélye, hogy jó életminőség mellett hosszú évtizedekig kordában tartható legyen a tüdőfogyatkozás, aminek felismerése nem egyszerű, mivel a kezdeti tünetei enyhék, más betegségekkel is összetéveszthetőek. Előfordul például, hogy az orvos a páciens már meglévő egyéb betegségei mellett vagy a hasonló tünetek miatt kezdetben asztmára, akut bronchitisre gyanakszik, ezért a szakszerű kezelést sok esetben már csak a COPD előrehaladott stádiumában tudják megkezdeni.

– Magyarországon kiválóak a diagnosztikai és terápiás lehetőségek, ám sajnos gyakran szembesülünk azzal, hogy a betegek későn fordulnak orvoshoz, amikor a tüdőszövet elsorvadása miatt már a mindennapi tevékenységeiket sem tudják elvégezni, s olykor már a tüdőfunkció 50 százaléka is elveszett. Fontos tehát, hogy a panaszos idejében keresse fel a háziorvosát, aki megfelelő kivizsgálásra a tüdőgondozóba irányítja a páciensét – hangsúlyozza a professzor asszony.

A COPD az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható krónikus betegség, ám gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással jól karbantartható, a betegek életminősége jelentősen javítható. A dohányosok a megelőzés céljából, ha pedig már betegek, akkor a hatékony kezelés érdekében minél hamarabb tegyék le a cigarettát – figyelmeztet a tüdőgyógyász, és hozzáteszi: a dohányzó COPD-os beteget nem lehet kezelni, az olyan, mintha üres fenekű hordóba vizet öntenénk.