Krteket ünepeljük

A cseh Barrandov stúdió egyik munkatársa, Zdenek Miler 1954 őszén megbízást kapott, hogy készítsen oktató-nevelő célzatú filmeket a nagy szocialista béketábor gyermekei számára. A lehetséges témák között az épülő új világ csodái szerepeltek, mint például a textilipar és a ruhagyártás. Az akkor 33 éves rajzoló-animátor nem akart hagyományos propagandafilmet csinálni, okosan magyarázó narrátor bácsival/nénivel. Egy szeretetre méltó állatkaraktert keresett, aki majd az izgalmas kalandjai során „úgy mellesleg” végigkalauzolja a gyerekeket a gyártási folyamatokon. Számos állat (kismadarak, egér, kacsa, róka, farkas) már rutinos rajzfilmszereplőnek számított, de Miler valami újat keresett – jó ideig hiába.

Bő két év és szó szerint egy szerencsés botlás (Miler egy alkonyi séta során átesett egy vakondtúráson) kellett ahhoz, hogy megszülessen a közép-európai rajzfilmgyártás egyik legnagyobb klasszikusa, Kisvakond. „Papája” hónapokon át kísérletezett a figurával, hiszen a vakond csökevényes szemeivel és merev ujjú ásólábaival nem éppen egy táncos-komikus alkat. Kisvakond – csehül Krtek vagy Krtecek, szlovákul Krtko – végül két lábra állt, szemeket és fogásra is alkalmas kezeket kapott, hogy elinduljon diadalútján.

A máig legismertebb első darabot, A Kisvakond nadrágja című epizódot 1957-ben a Velencei Filmfesztiválon mutatták be, ahol rögvest első díjjal jutalmazták. Megismerjük a barátait, akiknek segítségével elkészül a védjegyévé vált kék színű kantáros nadrág. Legyünk őszinték: textilszálakat fonó pókok ide, szövőgépen szorgoskodó hangyák oda, a rajzfilm sokkal inkább szól a barátságról, kitartásról és összefogásról, mint a textilipari gyártófolyamatokról.

A nadrág után jött az autó, a rakéta, a karácsonyfa, az esernyő, az árvíz, az iskola, a hetedik mennyország és a többi folytatás. Miler felemelte szavát az önzés, a bürokrácia, a környezetszennyezés és a helytelen életmód ellen. A főhős hol eldobott nyalókába ragad, hol Süni barátját próbálja megmenteni a preparátortól, de megesik, hogy az otthonát fenyegető buldózerrel kell szembeszállnia.

Summa summarum: Kisvakond a csehszlovák filmgyártás legkelendőbb exportcikke lett, kalandjait 85 ország vásárolta meg. Szinkronizálást nemigen igényelt, ugyanis a Kisvakond keveset beszél: tulajdonképpen csak az első filmben szól pár szót, a további 61 részben Miler két kislánya, Katerina és Barbora kuncogásaiból és egy-egy szavas felkiáltásaiból vágták össze a hangját. Kisvakond a filmvásznon Amerikába is eljut, ahol az ottani vakondrokona csúcstechnika segítségével ássa a földet. Ugyanakkor Észak-Amerika az egyetlen kontinens, ahová Kisvakond nem tudta beásni magát.

Merthogy a lassú és erőszakmentes rajzfilmek túl szépek és líraiak Amerikának. A Warner és Cartoon Network harsány világában dinamitrudak robbannak a Prérifarkas hátán, és Jerry egér palacsintasütővel püföli Tomot – miközben a szocialista táborban Kisvakond megmutatja a csodás technikai eszközök gyakorta helytelen használatát, például, amikor tranzisztoros rádiójának bömböltetésével elűzi az erdei állatokat.

A filmsztár Kisvakond aztán nyomtatásban is meghódította a kisgyermekek szívét, milliószámra fogytak a különböző könyvformák, színezőtől a leporellóig. (Magyarországon a Móra Kiadó gondoskodik Kisvakond töretlen karrierjéről.) Láthatóan Kisvakondnak szűk már a bolygónk! Plüssfigurája 2011-ben kéthetes űrutazást is tett: az amerikai Endeavour fedélzetére a cseh anyóssal rendelkező Andrew Feustel vitt magával egy örök gyerek Krteket.