Velünk élő hagyomány – Karácsony díszei

„Szép Tündérország támad föl szívemben / Ilyenkor decemberben. / A szeretetnek csillagára nézek, / Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, / Ilyenkor decemberben” – írja Juhász Gyula a Karácsony felé című versében. Mintha én is Tündérországba csöppentem volna a szépséges pályaműveket látva, amelyek a Szabad Föld karácsonyi pályázatára érkeztek. Az alkotók szalmából, csuhéból, gyékényből formálták meg karácsonyi díszeiket, valamint a betlehemi jeleneteket. Munkáikkal bizonyították, hogy ezekből a sokak által tán értéktelennek tartott anyagokból is csodákat lehet létrehozni.

Érkeztek munkák az ország szinte minden részéből, Hajdú-Bihartól Vas megyéig, Nógrádtól Tolnáig. A zsűrit nehéz feladat elé állította a döntés. Egyrészt a képekből – nyolcan fotókat küldtek be – nem volt könnyű megítélni a minőséget. Másrészt a különböző anyagokból készült munkákat nem egyszerű összehasonlítani.

Az alkotók is eltérő szinten dolgoznak. Vannak közöttük profi, ismert-elismert, vérbeli fonók, olyanok, akiknek a megélhetésben is segít a mesterség művelése. Ugyanakkor szép számmal pályáztak műkedvelők, akiknek nem rendszeres tevékenységük a fonás, tárgykészítés. Nagyra becsülendő azonban az ő munkálkodásuk is. Ha technikailag még nem is tökéletes, a családnak, barátoknak, a gyerekeknek vagy az unokáknak bizonyára sok örömet szereznek vele.

A zsűri végül úgy döntött, hogy négy kategóriában ad első díjat, a többi 17 alkotó közül pedig kettőkettőnek a munkáit ismeri el második, harmadik és különdíjjal, kategóriától függetlenül. A beküldött pályamunkák mennyisége és a színvonal ugyanis kategóriánként erősen különbözik, s mi mindenképp a legjobbakat szeretnénk díjazni.

Ezek után lássuk, ki és miért kap díjat.

Kiváló munkákat nyújtott be Erős Istvánné Esztergomból, akinek a karácsonyfadíszei, szalmaangyalai arányosak, jó ízléssel díszítettek, magas szintű mesterségbeli tudásról tanúskodnak. Csuhéfigurái ötletgazdagok, igényesen kivitelezettek, színezésük finom. (Csuhé és szalma kategória, I. díj.) Az Ágasegyházán élő Csáki Ildikó neve, élete elválaszthatatlan a szalmától. Technikailag tökéleteset alkotott. Egyedi, rendkívül változatos fonatgazdagsággal, formavilággal megalkotott díszeivel, koszorújával, angyalaival kimagaslik a szalmafonók táborából. (Szalma kategória, I. díj.) Az esztergomi Szurdiné Ilovszki Éva betlehemével nyerte el a zsűri tetszését. Gazdag, meseszerű, keleties jelenetet tár elénk, ügyesen megformált figurákkal, pásztorokkal, háromkirályokkal, állatokkal. A részletesen kidolgozott jelenet gondos anyaghasználattal párosul. Tökbetleheme is ötletes és szép. (Betlehem kategória, I. díj.) A Pátyon lakó Kolozsvári Antalné fotóin is betlehemek láthatók. Különlegesek és élethűek a jelenetek alakjai, a figurák – például a pásztorok bundája vagy az állatok – alaposan kidolgozottak. Készítőjük, aki korábban Rómából a 100 jászol nemzetközi kiállításról a betlehemével második díjjal tért haza, ez évben elnyerte a Magyar Kézműves Remek elismerő címet. (Fényképen küldött alkotások, I. díj.)

A hollókői Kiss Tünde az egyedüli, aki gyékényből dolgozott. Figurái rusztikusak, jó formaérzékről tanúskodnak. Kísérletei, ötletei figyelemre méltóak. (Gyékény, II. díj.) Pelbártné Zöld Klára Berettyóújfaluból igényesen, precízen kivitelezett koszorút, angyalt, díszeket nyújtott be. Technikailag kiváló munkák. (Szalma, II. díj.)

Az Esztergomban élő Bordács Andrásné vesszőből fonta betlehemi házikóját. Talapzatnak természetes, kérges faformát választott. A szépen megkomponált szentcsaládot csuhéból készítette el. (Betlehem, III. díj.) Kiss Jánosné Szügyről izgalmas formájú faalapot keresett a betleheme hordozójának. Jól eltalált figurái, melyeket csuhéból formált, igényességről tanúskodnak. Érdekesek és látványosak a toboz felhasználásával készített angyalok. (Betlehem, III. díj.)

Különdíjban részesül a jászszentandrási Huszárovics Antalné, aki a szalmafonás kiváló ismerője. Kopogtatóin, gazdagon díszített adventi koszorúján látszik, hogy gyakorlott, biztos kezű, fantáziával megáldott mester kezéből valók. Ugyancsak különdíjat kap Herpácsiné Mester Marianna Debrecenből, aki képeken nyújtotta be szalmából készült alkotásait. A kinagyított fotókon jól látszik mesterségbeli tudása és gondos fonástechnikája.

Galambos Margit Veresegyházról, Hoffmann Jánosné Váraljáról, Juhász János Bekecsről, Kovácsné Fejős Ilona Sióagárdról, Magyar Lászlóné Ősiből, Sándor Judit Budapestről, Szabó Lajosné Ikervárról, Szikszai Vivien Ságújfaluból, Szilágyiné Gál Zsuzsanna Kunhegyesről, Szűcs- Szabó Józsefné Ráckevéről, Víg Lajosné Esztergomból küldte el a munkáit vagy az ezekről készült képeket.

Díjat most ők nem kapnak, de örülünk, hogy részt vettek a Szabad Föld pályázatán. Mert természetes anyagokat kézbe venni és belőlük alkotni gyönyörűség. Ha magányosan tevékenykedünk, akkor is, de közösségben még inkább, ahol egymást ösztönözve, tudásunkat továbbadva dolgozhatunk.

 Jó példa erre az esztergomiak közössége, ahonnan most négyen pályáztak. Egy másik pályázónk, Csáki Ildikó így ír erről levelében: „A közös munka során olyan tanítványokra és társaságra sikerült találni, akikkel a kellemesen és hasznosan eltöltött idő lelki feltöltődésre adott lehetőséget”. Ilyen lelki gazdagodást és örömteli alkotást kívánok ezután is mindazoknak, akik az ünnepi készülődés, a sok tennivaló közepette időt, energiát áldoztak a pályázatunkra.
 E ritka mesterségek továbbéltetésével, a mai igényekhez alakításával hagyományaink fennmaradásához járulnak hozzá.

Áldott ünnepeket kívánva ismét Juhász Gyula sorait idézem: „A kis Jézuska itt van a közelben, / Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, / S ne csak így decemberben.”

Bárány Mara