Célkeresztben a néző

CSAK A TELEVÍZIÓBAN általában félórányi hirdetést lát naponta a magyar átlagnéző. Postaládánkban több a reklámkiadvány, mint a többi küldemény, s a világhálóról is özönölnek a hirdetések. Ha már együtt kell élnünk velük, legalább jó minőségűek lennének.

Család-otthonTanács István2018. 01. 18. csütörtök2018. 01. 18.

Kép: Budapest, 2012. szeptember 19. Tóth József Füles fotóművész mutatja könyvét a plakátjaiból összeállított, Túróból tehén című kiállításon, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2012. szeptember 19-én. A művész 250 plakátját adományozta a múzeumnak. MTI Fotó: Czimbal Gyula, Fotó: Czimbal Gyula

Tóth József
Budapest, 2012. szeptember 19. Tóth József Füles fotóművész mutatja könyvét a plakátjaiból összeállított, Túróból tehén című kiállításon, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2012. szeptember 19-én. A művész 250 plakátját adományozta a múzeumnak. MTI Fotó: Czimbal Gyula
Fotó: Czimbal Gyula

Mi még olvasunk újságot – a helyi napilap és néhány országos hetilap azonban szinte elvész a postaládánkban a reklámkiadványok között. Karácsony előtt olyan vastag csomagokban érkeztek a hirdetések, hogy a félkilós pakkokat már csak a kerítés deszkái közé dugta be a biciklis terjesztő.

Ha este egy kereskedelmi tévében nézni kezdünk egy filmet, éjfél felé érünk a végére, annyiszor szakítják meg a reklámblokkok. Az interneten is egyre gyakrabban tolják a képünkbe a hirdetéseket. Olyankor az ember tehetetlen, nem tud elbújni a reklámok elől. Olajos Márk, a szegedi közgazdászhallgatók alapította Four Creation reklámügynökség ügyvezetője megérti, ha valakinek ellenszenves a reklám, mert nagyon sok az igénytelen, nyomulós hirdetés. Ők éppen azt tűzték ki célul, hogy olyan reklámokat készítenek, melyek „megszépítik a mindennapokat”.

– Nekünk, reklámosoknak az a felelősségünk, hogy igényes munkákat alkossunk, amelyekből az olvasók nemcsak információkat kapnak, hanem egy kicsit szórakoztatjuk is őket – fogalmaz az ügyvezető. Szerinte a kinyomtatott hirdetések igen nagy része olvasatlanul kerül a szemétbe – ám amelyik valamelyest is egyedi papíron és méretben készül, megragadja a figyelmünket. Sas István Balázs Béla-díjas reklámfilmrendezőt idézi: ez akkor működik jól, ha a reklámos és a reklámfogyasztó egy kicsit összekacsint. Figyelj, mondja a reklámkészítő, itt van ez a termék, elmondok neked róla néhány dolgot. De nem akarom rabolni az idődet, eközben szeretnélek szórakoztatni, megmosolyogtatni, elgondolkodtatni. Cserébe csak annyit kérek, hogy hallgasd meg, amit a termékről kívánok közölni. Így működik a minőségi reklám, a Four Creation csapata is ekképpen akar dolgozni – persze fiatalosan, a 2010-es évek világának megfelelően. Korán eldöntötték, hogy reklámmal szeretnének foglalkozni.

Ők négyen – Márkon kívül Honti Tamás, Farkas Tamás és Szántó Gergely – már az egyetemi éveik során közös munkába fogtak, ami később elvezetett az ügynökség megalakulásához.

Életkoruknál fogva természetes közegük a fiatalok világa. Dolgoznak a Szegedi Tudományegyetemnek, ott a célcsoport a 20 év alatti, pályaválasztás előtti korosztály. De ügyfelük egy utazási iroda is, amely az 55–65 év közöttieknek kínálja az útjait. Nem igaz tehát, hogy csak a 18–49 évesek számítanak igazi célközönségnek – bár

valóban ebben az életkorban lehet a legnagyobb vásárlóerőt megmozdítani. Vannak, akik „sörétes puskával” lőnek, mindenkit megcélozva, hogy biztosan köztük legyen, akinek el akarják adni a terméket vagy a szolgáltatást. De az online világban a „távcsöves puskát” is használják: igen kicsi – például a Facebookon vagy a böngészőprogramokban az érdeklődése alapján behatárolt – csoportok is megcélozhatók. A tinédzserek a Facebookból sokan már csak a Messengert használják, az Instagramon és a Snapchaten pörögnek – ott érdemes hirdetni is nekik. A Szegedi Tudományegyetem hirdetései formabontó módon ott futottak – létező, hús-vér egyetemisták az egymás közötti kommunikációban mutatták be, milyen ezen a nagy egyetemen hallgatónak lenni.

Van átjárás a tradicionális média és például a YouTube között: Sebestyén Balázs vagy Istenes Bence műsorvezető a televízió felől indult a közösségi média felé, míg Fördős Z. konyhafőnök a YouTube irányából érkezett a kereskedelmi televíziózásba. Az idősebbek még a teljesítmények alapján néztek föl a maguk véleményvezéreire. Színészek, sportolók arcával lehetett nekik terméket eladni. A tinédzserek bálványai azok, akik nagyon érdekes online tartalmakat gyártanak. A tinicelebek 16–20 éves fiúk és lányok, tíz- és százezres követői táborral. Egyikük például sminkelési tanácsokat ad online, amit a hálószobából is elkezdhet. Akad 20-30 olyan ember Magyarországon, akik, ha eljönnének például Szegedre, a gyakran közömbösnek tűnő fiatalok közül több százan is megjelennének, hogy személyesen láthassák őket.

Ezek is érdekelhetnek