Gyanús, ha viszket

Ez azonban szerencsére csak a betegek 5-10 százalékánál fordul elő – nyugtat meg dr. Balogh Katalin allergológus. Csupán azoknak kell lemondaniuk a méhészeti termékek fogyasztásáról, akiknél ezt követően már előfordultak allergiás tünetek.

A mézre adott túlérzékenységi reakció leginkább a pollen-étel keresztallergia tüneteihez hasonlítható – magyarázza a szakértő –, ami bizonyos anyagok szerkezeti hasonlósága miatt jön létre. Ha nagyon kicsi az eltérés a két anyag között, előfordulhat, hogy a testünk mindkettőre allergiás tünetekkel – többek között a nyelv, a szájpadlás és a torok viszketésével – reagál, s érdekes módon ezek jellemzően erőteljesebben jelentkeznek a valódi méz fogyasztásakor, mint amikor kevésbé jó minőségű, „pancsolt” termék kerül a szervezetbe.

A virágpor külsőleg is okozhat kellemetlen panaszokat. Sokan használnak propolisztartalmú krémeket baktériumvagy gombás fertőzések elleni védelemre.

Elterjedt az alkalmazása a nehezen gyógyuló sebek, bőrgyulladások, horzsolások, vágások, ízületi fájdalmak és gyulladások kezelésére is. A propolisz azonban bizonyos esetekben kontakt-túlérzékenységet is eredményezhet, ami azt jelenti, hogy ott alakulnak ki a kellemetlen tünetek – bőrpír, viszketés –, ahol a beteg érintkezett vele. Jó, ha tudjuk, hogy gyógyhatásánál fogva a propoliszt nemcsak krémekben, hanem számos egyéb termékben, így például fogkrémekben, szájápoló szerekben vagy torokfájást enyhítő cukorkában is előszeretettel használják – figyelmeztet dr. Balogh Katalin.

Mai ismereteink szerint a méz mintegy 70-féle gyógy- és fiziológiai hatással rendelkezik.

Ha fogyasztása után allergiás tüneteket tapasztalunk, az allergén beazonosítására forduljunk szakorvoshoz, hogy feleslegesen ne fosszuk meg magunkat ettől a kitűnő gyógyhatású szertől.