Tücskök és hangyák

Hogy miként viszonyulunk a pénzhez, az jórészt attól függ, hogy a gyerekkorunkban mit láttunk magunk körül a családunkban. Gondoltuk legalábbis mindeddig… Egy friss amerikai kutatás azonban arra a következtetésre jutott, hogy bár a gyerekek spórolásra vagy pazarlásra való hajlama valóban hasonlít a felnőttekére, a szülők példája mégsem feltétlenül meghatározó.

Család-otthonHabik Erzsébet2018. 01. 25. csütörtök2018. 01. 25.

Kép: Zsebpénz malacpersely gyerek aprópénz gyüjtés takarékoskodás Kovács Zénó Manó és Eszter 2011.03.09. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Tücskök és hangyák
Zsebpénz malacpersely gyerek aprópénz gyüjtés takarékoskodás Kovács Zénó Manó és Eszter 2011.03.09. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

A gyerekek már ötévesen képesek érzelmi különbséget tenni a pénz elköltése és megtakarítása között, ami kihat a pénzzel kapcsolatos viselkedésük kialakulására – jöttek rá a Michigani Egyetem kutatói. A tanulmányhoz „pazarló-spórolós skálát” készítettek, s kérdéseket tettek fel a részt vevő gyerekeknek arról, hogy mit éreznek, amikor költekeznek, és mit, amikor takarékoskodnak. Mindegyikük kapott egy dollárt, amit a belátása szerint játékra költhetett vagy félretehette magának. A pazarlásra hajló gyerekek akkor is megvásároltak egy terméket, ha az nem is igazán vonzotta őket. A kicsik viselkedése a felnőttekéhez hasonlít. Nem számít, mennyire érdekli őket egy dolog, a költéssel vagy spórolással  kapcsolatos érzelmi beállítottságuk a döntő abban, hogy megvásárolják-e a kiszemelt árut, vagy inkább megtartják a pénzt – állítják a kutatók, akik a szülőkkel is elvégeztették a pazarló-spórolós felmérést, s nem találtak jellemző összefüggést a szülőknek és gyermeküknek a skálán való elhelyezkedése között.

Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államokban népszerűek lettek a gyerekeknek szánt képzések, ahol megtanítják őket a pénz kezelésére, értékére, a kiadások és megtakarítások nyomon követésére. Ha ugyanis idejekorán kiderül, hogy egy gyermek hajlamos a pazarlásra, segítséget kaphat, hogy később elkerülhesse a túlköltekezéssel járó csapdákat. Az okos gazdálkodásra okítás azonban nem is olyan egyszerű, mivel a gyerekek számára a jövőnél sokkal fontosabb az azonnali öröm. A gyerekek eme tulajdonságát bájosan igazolja a „gumicukor-dilemma” néven elhíresült kísérlet. Ennek lényege, hogy négyéves kicsiknek felajánlják a választás lehetőségét: kapnak egy cukrot, amit azonnal megehetnek, de ha egy ideigképesek ellenállni a kísértésnek,  kapnak még egyet.

A „jellempróbáló” tesztben a többség gyorsan befalja a cukrot. Nem tudnak várni még akkor sem, ha azért jutalmat kapnak. A kísérletet a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói végezték el először a hatvanas években, aztán 18 évig nyomon követték a benne részt vevő gyerekek életét. Azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik képesek voltak kivárni a második cukorkát, sikeresebbek lettek az iskolában, boldogabbak és elfogadottabbak az életben. 

A pénzügyi ismeretek oktatásának fontosságát már a hazai oktatási rendszer is felismerte: ősztől a középiskolákban és 900 általános iskolában kezdődött el a képzés.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek