A vakvezető szeme világa

Egy szép napon a gazdiéknak feltűnt, hogy Maci, a tízéves labrador folyton nekimegy az ajtófélfának, a széknek, lábával keresi a lépcsőt. Maci családtag, a másfél éves unoka imádja őt. Dögönyözi, simogatja, a hátára mászik. Az nem lehet, hogy Maci megvakuljon, mindenen összeverje magát, és ne tudjon többé játszani! Zsigmondné Horváth Katalin hallotta valakitől, hogy van Szentesen egy állatorvos, aki műtéttel gyógyítja a szembeteg kutyákat. Így kerültek Ceglédről dr. Dobos András szentesi rendelőjébe. A diagnózis: szürke hályog, mindkét szemen. A doktor úr megműtötte egyiket a másik után. Most utókezelésre jött a megtermett jószág.

Macit elaltatják, ketten emelik a lézerkészülék elé az asztalra. Oldalt egy monitoron kivetítve nézünk a kutya szeme fenekére, miközben Dobos doktor a szaruhártyán keresztül a retinát lézerrel stimulálja. Arra kérjük, magyarázza el, mi történik, hogy mi is megértsük.

– Nagyon egyszerűen? A retina keringését javítjuk, ami olyan, mintha meleg vizes borogatást kapna – válaszolja.

Különleges délután ez, mert a szokásosnál kevesebb a szemészeti eset, gyógyításra vár viszont számos más nehéz betegség. Egy másik, kézre álló asztalon például a hátán fekszik egy hatalmas cirmos macska. Hasa közepén tenyérnyi darabon kopaszra borotválták. Kérdem dr. Pengő Boglárkát, a doktor úr egyik fiatal munkatársát, aki frissen végzett állatorvosként három éve került a stábjába, mi baja a cicának.

– Súlyos, gennyes hólyaggyulladás.

Egy beavatkozást kell rajta végrehajtani, amit ultrahang segítségével irányítanak. A gyulladt váladék eltávozik, és gyógyszert tudnak bejuttatni a helyére.

Az állatorvosi szemészeti diagnosztika és lézersebészet területén hazánkban Dobos Andrásé a legkorszerűbb műtő. A Kiséri Állatorvosi Rendelőt 2013-ban európai uniós támogatással szerelték fel. Büszke arra, hogy tevékenysége Szentes város nemzetközi jó hírét is jelentősen növeli. A Pécsi Tudományegyetem doktoriskolájába jár PhD-képzésre, a zöld hályog korai felderítése a kutatási területe.

A Közép-európai Társállat Szemészeti Társaság elnökeként immár nyolcadik éve rendez Szentesen nemzetközi tudományos szemészeti konferenciát. Angol nyelven maga is tart előadásokat Dániától Kolumbiáig szerte a világon; 2016-ban lehetőséget kapott az Alpha-Vet állatgyógyászati nagyvállalkozás vezetőitől, hogy budapesti telephelyükön megnyithassa második rendelőjét.

Öt állatorvos kollégával dolgozik együtt a két rendelőben. A határon túlról is sok szemészeti ellátásra szoruló kutyát és macskát irányítanak hozzá. Még Írországból is érkezett kutyus szürkehályog-műtétre – olcsóbb hazahozni a jószágot, mint megfizetni egy ilyen színvonalon dolgozó ír állatorvost.

– Mi indította arra, hogy a szemészetre szakosodjék?

– Mikrobiológus állatorvos voltam, vágóhídon is dolgoztam. Súlyos baleset ért, amely után az sem volt biztos, hogy valaha lábra tudok állni. Dr. Gyenes Ágota, Magyarország egyik legjobb szemsebésze itt lakik a szomszédunkban. Azt mondta, segít, tanuljam ki a szemsebészetet, azt ülve is lehet csinálni. Áldom a nevét azóta is. Elkezdtem tanulni, közben Hangody László professzor úr tizenkét alkalommal operálta meg a lábamat, hogy újra tudjak járni. Eszközöket vásároltam, mert ehhez a szakirányhoz a legkorszerűbb, nagyon drága berendezések szükségesek.

Az állatok szeme sokban különbözik az emberétől. Dobos doktor a munkája közben tudományos megfigyeléseket is végez. A kutyáknál is gyakori a szürke hályog, de a retinájuk felépítésében vastagabbak, erősebbek a szövetek, mint az ember esetében. A ragadozók éjszakai látásához ugyanis kifejlődött egy speciális festékréteg. A ló retinája viszont vékonyabb az emberénél.

A madaraké rendkívül vastag, de található benne egy óraüvegszerű nagyító rész: olyan, mint egy velük született távcső, hogy a magasból is jól lássák a zsákmányt.

Dobos doktor ma is rendszeresen tréningezik.

– A vágóhídon szereztem először rutint, és ma is onnan hozok sertésszemeket, hogy gyakoroljam a műtéti technikákat. Sertésszemek segítségével például sérült szaruhártyák transzplantációját tudjuk megoldani. Édesanyám nagyon meglepődött, amikor egyszer befőttet akart kivenni a hűtőből, de elöl egy korsóban sertésszemeket talált. Steril üvegben, túlélő oldatban voltak ugyan, de azóta csakis át nem látszó tejfölösdobozban tárolhatom a „munkadarabokat”.

Dobos András közvetlen ember. Nemcsak több, képzett állatorvos, röntgenes, laboros segíti a munkáját, hanem szomszédok, barátok is – állatszerető emberek mindannyian. Adventkor ünnepi fogadást rendez nekik a háza előtt. A gazdikkal nem foghegyről bánik, hanem kávéval kínálja őket. Sokan évtizede visszajárnak különböző kutyákkal.

Bélteki Rókust sokéves barátság fűzi a doktor úrhoz. Együtt járnak a kutyáikkal versenyekre. Bélteki német dogokat tart, Dobos András kuvaszokat.

– András közvetlen, lezserül öltözködik – meséli barátja. – Elsőre nem nézik ki belőle, hogy ő a hírneves specialista. Egyszer Bukarestben együtt álltunk sorba a kutyáinkkal, amikor odajött a helyi állatorvos, és kérte, hogy húzódjunk félre, mert mindjárt jön a híres magyar szemsebész. Mondtam, hogy ez az ember a szemész, itt, ebben a kuvaszszőrös szabadidőruhában.

Alig akarta elhinni.

Nagyon megnőtt az utóbbi időben a kedvenc állatok becsülete, értéke. Bélteki Rókus szerint kevés gyermek születik, ezért lett a háziállat családtag – gyermekpótlék.

– Öt-hat kutya élete fér bele a mi emberi életünkbe – mondja Dobos András. – Óhatatlanul megbetegszenek, és szükségszerűen el is veszítjük őket. Ide valójában nem a kutyájukat hozzák az emberek, hanem a társukat.

Mutat egy videót a mobiltelefonján. A budapesti rendelőjükben készült. Nagyon idős hölgy jár körbe boldogan, mellette egy palotapincsi. A kutya rajongva néz a gazdájára, figyeli utasítást osztó, fáradt kezét.

– Tizenhat éves a kutyus. Három évig vak volt. Az egyik szeméről levettem a szürke hályogot, most újra látja a gazdáját. A másikat nem műtöm meg, mert nagyon megterhelné a szívét az altatás.

A betegség vagy a baleset nem tiszteli a pihenőidőt. Végzett már tehénen császármetszést január 1-jén éjszaka.

A boci megmaradt, de a doktor tüdőgyulladást kapott, és három hétig nyomta az ágyat. A család varrónőjének labradorja pedig szenteste napján lenyelte az ajándékba kapott csipogó gumicsirkét. Megröntgenezték, a készülék kimutatta az elemet a gyomrában. Abbahagyták a karácsonyfa-díszítést, rendes, nagy hasi műtéttel kiszedték a csibét a gyomorból. Véletlenül a feje mellett hagyták, amikor a kutya felébredt, megörült, és megint kezdte volna befalni. „Hohó, barátocskám, szenteste kétszer nem műtünk meg ezzel a játékkal” – mondta neki Dobos András.

Sokban hasonlít az állat gyógyítása az emberére – de van egy nagy különbség: a jószág nem megy be a saját lábán a műtőbe. Vinni, emelni kell a néha nehéz testeket, vigyázni, nehogy megsérüljenek. Egy kutyának hiába mondják beavatkozás után, hogy két hét ágynyugalom, ha bír, akkor mozogni akar. Ha ég vagy viszket a sebe, rágcsálná a varratot.

Ember, állat szemét durván károsítja mostanában az ultraibolya sugárzás. Egyre több a szemfenéki rák.

Az ember, ha elővigyázatos, tesz UV-szűrős napszemüveget – egy kutya azt nem tűrné meg magán.

– Harapta már meg kutya?

– Nem sokszor. Először itt a műtőasztalon. Fölébredt, rám harapott, és visszaaludt. A másik eset húzósabb volt. Egy boxer leharapta az ujjam hegyét, majd elpusztult. Utólag derült ki, hogy szívférgessége volt. Nem tudtam, mi fog történni velem, ijedten hívtam fel az állatorvosi egyetemet, hogy megkérdezzem, mire számíthatok. Azt felelték, ők sem tudják, de figyeljem magam, és számoljak be róla, ha valami változást érzek, mert őket is érdekelné, mi történik ilyen esetben.

A rendelő ablaka alatt az udvarban öt kuvasz lakik. Magyarországon alig van már ebből a hagyományos fajtából. Elterjesztették róla, hogy kezelhetetlen, öreg korára megbolondul. Az talán igen, amelyiket egyméteres láncon tartottak. De attól az ember is bekattanna.

– A kuvasz unikum. Hófehér, tiszta, egyszerű a lelke. Aki nem bántja őt, azt ő sem bántja. A kuvasz a kutyák királya.

A doktor szívének nagy kedvence volt Bodza, aki Salzburgban 2012-ben világgyőztes, majd ugyanabban az évben Európa-győztes lett Bukarestben.

Kérdem, mire a legbüszkébb eddigi pályafutásából. Azt feleli, sok megható élmény érte a munkája során.

– Egyszer például egy életmentő kutya elvesztette a látásának a jelentős részét zöld hályog miatt. Megműtöttük lézerrel, utána még életeket tudott menteni.

Hasonlóan szívszorító érzés volt, amikor egy szegvári házaspár vakvezető kutyája elvesztette a látását szürke hályog miatt. Megoperáltuk, a műtét sikeres volt, a kutya még évekig dolgozott. A vakvezető kutya a gazdája helyett lát. Olyan volt, mintha nemcsak a kutya, hanem a gazdái szeme világát is vissza tudtuk volna adni.


TANÁCS ISTVÁN
RIPORTJA 

UJVÁRI SÁNDOR
FELVÉTELEI