Ezüstös társadalom

Idősebb modellek, ezüstösre festett
hajkoronák, sportoló nagyszülők,
fontos gazdasági pozíciókban ülő
szeniorok – a mai társadalomban
már nem azt jelenti hatvanévesnek
lenni, mint pár évtizeddel ezelőtt.
Az orvostudomány fejlődése, az
életkörülmények javulása a világ
gazdagabbik felén új kérdéseket vet
fel: az idősödő társadalom valóban
egyet jelent az öregedő társadalommal?
A téma egyre több szociológust
foglalkoztat, ami nem meglepő:
2050-re várhatóan Európa
lakosságának negyede 65 év feletti
lesz. Hatvanasok, akik aktív tagjai a
társadalomnak.
A társadalom folyamatosan
öregszik és egyre egészségesebben
éli utolsó évtizedeit. Rudas Tamás
szociológus, statisztikus, az MTA
Társadalomtudományi Központjának
főigazgatója a világméretű
trendeket vette végig a Magyar
Tudomány Ünnepe programsorozatán
„A hatvanasok az új negyvenesek?”
című előadásában.
A várható élettartam gyorsan
növekszik. A szakértő demográfiai
adatokkal támasztja alá a látható
tendenciát: míg 1990-ben egy spanyol
nő várhatóan 80 évig élt,
2015-ben már 86 évre számíthatott.
Magyarországon hasonlót tapasztalunk:
a kilencvenes évek elején átlagosan
80 évig éltek a nők, 2015-ben
már 83 évig. Szintén érdemes megvizsgálni:
ha valaki megéli a 65.
születésnapját, ezután hány egészségben
eltöltött évre számíthat? (Mit
jelent az egészség? Ha a napi, normális
életvitelt betegség nem befolyásolja
érdemben.) Magyarországon
jelenleg még 6 egészségben eltöltött
évre számíthat az a nyugdíjas,
aki elmúlt 65 éves, míg Franciaországban
10-re.
Az idősek pedig nem vonulnak
vissza, jelenlétük közgazdasági
szakkifejezést is kapott: silver
economy, vagyis „ezüst” gazdaság,
ami folyamatosan növekszik. Viszonylag
új jelenség, hogy a jómódú
idősek lényeges gazdasági erővel
rendelkeznek, komoly üzleti
tevékenységet végeznek és sokat is
fogyasztanak. Minderre bizonyíték
az angol Barclay’s Bank tanulmánya,
amelyből kiderül, hogy a 65
év feletti tulajdonosok irányította
brit üzleti kisvállalkozások száma
140%-kal nőtt az elmúlt évtized
során, míg ugyanez az emelkedés a
26–34 évesek korosztályában
mindössze 23% volt. Az idősek
pedig, ha tehetik, költik is a pénzüket:
utaznak, fogyasztanak.
Fontos leszögezni, hogy az élettartam
növekedése és a várhatóan
egészségesen (és jómódban) eltöltött
időskor nem mindenki kiváltsága.
Az emberek jellemzően a
jólléti társadalmakban élnek a legtovább,
így Észak-Amerikában és
Európában. A várható élettartam
nem csak kontinensenként, de országonként,
sőt országon belül is
változik. Ahogyan a világ többi
részén, itthon is jellemző, hogy a
gazdagabb régiókban, azaz Nyugat-
és Közép-Magyarországon
hosszabb ideig élnek egészségesen
az emberek, míg a kelet-magyarországi
régióban hamarabb halnak a
lakosok. Sőt, ha csak a budapestieket
nézzük, már a fővárosban is
komoly eltérést láthatunk a gazdagabb,
budai régiókban, illetve a
VIII. kerületi, szegényebb részeken.