Jogi esetek: Ha a szomszéd megfigyel

Az egyik tulajdonos, aki maga csak az év egyharmadát töltötte a rá eső házrészben, különböző okok miatt aggódni kezdett, hogy be fognak törni a házba, ezért több biztonsági kamerát is felszerelt, amelyek látószöge többek között a közös használatú gyalogos bejáratot, a parkolóhelyet és az udvart is lefedte. Az ikerház másik felének tulajdonosai azonban nem járultak hozzá a kamerák felszereléséhez, és birtokvédelmi eljárást indítottak azok leszereléséért.

A birtokvédelmi eljárásból per lett. A felperesek azt mondták, hogy a kamerák felszerelésével a képmáshoz, a magánélethez és a személyes adatok kezeléséhez fűződő személyiségi jogaik sérültek, ezért a jogsértés megszüntetését és 600 000 forint sérelemdíjat követelnek.

A kamerákat felszerelő társtulajdonos azzal érvelt, hogy a kamerák csak állóképeket rögzítenek, nem folyamatos mozgóképet. Az egyik nem is igazi kamera, csak elriasztást szolgál. A felperesek képmáshoz fűződő joga nem sérülhetett, ugyanis nem bizonyították, hogy akár egyetlen felvételt is készítettek róluk. De a bejárati kapura vagy a parkolóra irányzott kamera sem alkalmas arra, hogy a felperesek magánéletébe avatkozzon.

A szomszédok azzal vágtak vissza, hogy nem számít, készült-e róluk képmás, ugyanis a puszta lehetőség, hogy megfigyeljék a mozgásukat vagy azt, hogy ki jár hozzájuk, megalapozza a magánélet szentségének sérelmét. A kamerákat felszerelő vállalkozó pedig úgy nyilatkozott, hogy a kamerák képesek mozgóképet is rögzíteni. Az, hogy mikor jönnek-mennek, kivel, vagy ki jár hozzájuk, személyes adat, amit csak a hozzájárulásukkal lehet megszerezni és kezelni, ezt pedig ők a szomszédtól megtagadták.

A bíróság végül úgy döntött, hogy a szomszéd megsértette a felperesek magánélethez fűződő jogát, viszont a képmáshoz fűződő jogot nem, mert ahhoz bizonyítani kellett volna, hogy valóban készült róluk maradandó felvétel. A bíróság szerint: az, hogy megteremti valaki a lehetőséget a szomszéd ilyen megfigyeléséhez, már önmagában sérti a magánélet szentségét és az adatszabadságot.

Viszont a jogsértés csekély súlya miatt mindössze százezer forint sérelemdíjat szabott ki, és a perköltséget fele-fele arányban osztotta szét a felek között.