Köztársaságunk ünnepére

„A csütörtökön tartott pártközi értekezleten a pártok többsége úgy határozott, hogy Tildy Zoltán miniszterelnököt választják meg a Magyar Köztársaság elnökévé. Tildy, a Kisgazdapárt vezetője, miniszterelnökké történő kinevezése óta az összes pártok bizalmát bírja. Tildy józan személye a jelenlegi koalíció biztosítéka. Tildy a harmadik Magyar Köztársaság elnöke lesz. Az első köztársaságot 1848-ban kiáltották ki, annak elnöke Kossuth Lajos volt. Másodízben 1919-ben volt Magyarországon köztársaság Károlyi Mihály elnökségével.”

Így szólt 1946. január 24-én Varannai Aurél, a Reuter Iroda tudósítójának jelentése. Vagyis, ezek szerint, amikor Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke 1989. október 23-án parlamenti dolgozószobájának ablakából kikiáltotta a köztársaságot, annak már a negyediknek kellett lennie, az utókor mégis úgy jegyezte fel, mint Magyarország harmadik köztársaságának kezdetét.

A választ ott találjuk meg, hogy Kossuth Lajosnak annyi köze biztosan van a köztársasághoz, hogy 1989-ben a róla elnevezett téren vette kezdetét Magyarország harmadik köztársasága. Amikor ugyanis a debreceni országgyűlés 1849. április 14-én kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, és Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották, Magyarország alkotmányos monarchia volt, a trónfosztással egy időben pedig nem határoztak meg új államformát.

Ami pedig a Károlyi-féle köztársaságot illeti, annak előzményét az első világháború végjátékában, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullásában, valamint a trianoni döntés árnyékának előrevetülésében, azaz az 1918-as őszirózsás forradalomban kell keresni, amikor is november 16-án kiáltották ki az első magyar köztársaságot (valójában népköztársaságot). Ezt váltotta fel 1919. március 21-én a Tanácsköztársaság. 1920-ban pedig törvényben helyezték hatályon kívül a népköztársaság és a Tanácsköztársaság intézkedéseit, Horthy Miklós kormányzóságával pedig beköszöntött a király nélküli királyság.

Vagyis a második világháborút lezáró békeszerződéseket követően 1946-ban Magyarország bármennyire is szerette volna, február elsején még csak a második magyar köztársaságba futott bele. Igaz, az sem tartott sokáig: 1949. augusztus 20-án felváltotta az 1989. október 23-ig tartó népköztársaság.

Amikor pedig az Országgyűlés 2005-ben megszavazta, hogy nyilvánítsák a köztársaság emléknapjává február 1-jét, akkor az előterjesztő miniszter, Bozóki András így érvel: „1946. február 1-je mérföldkő a magyar történelemben. (…) A köztársasági eszme kifejezi, hogy egyetlen Magyarország létezik. A köztársasági gondolat magában hordozza a demokratikus politikai kultúra igényét, összekapcsolja a politikai és a civil szférát. Ez azt jelenti, hogy a politikai hatalom nem hagyhatja figyelmen kívül a társadalomban létező egyéni és csoportos igények sokféleségét. A köztársaság tehát mint respublika a köz társulása, a köztársaság mindannyiunké. A köztársaság a vita és a társadalmi konszenzuskeresés kultúrájának közjogi alapja.”

A köztársaság mint államforma szerepel ugyan a 2011-es Alaptörvényben, de a február 1-jei emléknap nem vált a 2010 óta tartó Nemzeti Együttműködés Rendszerének fontos eseményévé.