Kérdezni kötelező

A negyvenes, kétgyerekes férfinak már volt mélyvénás trombózisa, ami miatt hosszas kezelésben részesítették. Nem sokkal később elesett, feldagadt a lába.

Család-otthonDr. Tanács Gábor2018. 05. 14. hétfő2018. 05. 14.
Kérdezni kötelező

A sürgősségin zúzódást állapítottak meg, adtak rá kenőcsöt és pihentetést javasoltak. A férfi két hét múlva rosszul lett, tüdőembóliát kapott és meghalt. A boncolás két dolgot állapított meg. Az egyik, hogy a bokája el volt törve, amit a kezelőorvos nem vett észre. A másik, hogy a beteg halálát okozó vérrög a mérete alapján valószínűleg valamelyik végtagban keletkezett, bár teljesen biztosat erről nem lehet mondani. A család szakértői véleményt kért, amelyben az állt, hogy a férfi életét a trombózis profilaxis (az utóbbi szó jelentése megelőzés, s amennyire a jogász értheti, véralvadásgátlásról, fáslizásról lehet szó) megmenthette volna. Ehhez azonban a kezelőorvosnak ismernie kellett volna a beteg előéletét. A kezelőlapon azonban nem csak a beteg előélete nem szerepel, de olyan megjegyzés sem, amely arra utalna, hogy az orvos erre vonatkozóan érdeklődött volna.

A kórház – és közvetve a kórház biztosítója – ellen folyó perben az volt a kérdés, hogy a lábsérülést kezelő orvos felelős-e a beteg haláláért. Az egyértelmű, hogy a trombózis profilaxis megakadályozta volna a vérrög kialakulását, és ha az orvos ismeri a beteg előéletét, akkor ezt alkalmazni kellett volna. A kórház szerint viszont a betegnek kötelessége lett volna figyelmeztetnie az orvost, hogy milyen alapbetegsége van. Az elhunyt családja azzal érvelt, hogy az orvosnak rögzítenie kell a beteg előéletét, erre vonatkozó kérdést viszont nem tettek fel a páciensnek. A kórház ezentúl azzal is védekezett, hogy nem bizonyított az okozati összefüggés a lábsérülés kezelése és a tüdőembólia között, mivel a szakértők szerint nem lehet száz százalék biztonsággal kijelenteni, hogy a vérrög a sérült lábfejben keletkezett.

A bíróság végül az elhunyt családjának adott igazat, és kimondta, hogy az orvosi gondosság körébe tartozik a beteg előéletének megállapítása, s ennek alapja, hogy az erre vonatkozó kérdéseket a betegnek fel kell tenni. Az orvos felelőssége a bíróság szerint azért is megállt, mert egyrészt nem vette észre a bokatörést, másrészt pedig a véralvadásgátló attól függetlenül megakadályozta volna a vérrög kialakulását, hogy az a sérült lábban jött-e létre vagy máshol. Ezért a kórház kártérítéssel tartozik az elhunyt családjának.

Ezek is érdekelhetnek