Mindentudó bélagy

A depresszió, az allergia, a túlsúly és más egészségügyi problémák forrása az emésztőrendszerünkben rejlik – állítja a német Giulia Enders Bélügyek című, világsikerű könyvében. Ha egészségesek szeretnénk maradni, figyeljünk az emésztésünkre, még ha „cikinek” is számítanak a „gázos” kérdések. Az orvos szerző is a beleiben kereste az okát, miért vannak étkezési zavarai, s miért sebesedik a bőre. Komolyan kell hát venni a hasfájást, hasmenést és a gyomor-bél hurutot.

Védekező rendszerünk zöme a belekben lakozik, a vastagbél falát immunsejtek telepítik be. A könnyen begyulladó féregnyúlvány immunszövetből áll, és jó esetben hasznos baktériumok élnek benne. Egyre több kutató vizsgálja a bélrendszer és az agy titokzatos kapcsolatát. A bél ideghálózatát bélagynak hívják, amely sokat tud a szervezet tudattalan működéséről. Az emésztőrendszer önálló idegrendszerrel rendelkezik, s békésen együtt kell működnie az aggyal, különben jön például a gyomorégés és a reflux. Az emésztés összefügg a hangulattal: ha félünk, idegesek vagyunk, a gyomor görcsbe rándul, elmegy az étvágyunk vagy hasmenésünk lesz. A stressz emésztési zavarokat okoz, ezért is ajánlott a rostban dús táplálkozás. Sőt nem szabad a gyerekeket étkezés közben fegyelmezni, mert megrettennek, és emiatt romlik az emésztésük. Az étkezőasztal legyen a nyugalom szigete – javasolja a szerző.

Nem csupán a gyomorrontás, de az undor és az ijedtség is kiválthat hányást, ekkor a szervezet úgy érzékeli: nagy a baj, nincs idő az emésztésre. (A hányásközpontot a gyógyszerek mellett például a gyömbér is blokkolhatja.) A bél ragaszkodik a megszokáshoz – állítja a Bélügyek írója –, zavarja, ha kizökkentik a rutinból, ezért utazáskor sokan küzdenek székrekedéssel. Hashajtó helyett segíthet többek között az útifűmaghéj, a szilva, a sok folyadék.

Beleinkben körülbelül ezer baktériumfaj él, ezektől függ a vércsoportunk, a koleszterinszintünk és a testsúlyunk – az elhízottak bélflórája kevésbé összetett. Az érett bélflóra hároméves korra alakul ki, de az antibiotikumok szedése és a stressz megváltozhatja az összetételét, ezért azt helyre kell hozni. Jó probiotikum például a savanyú káposzta, a kovászos kenyér, a joghurt. A minden második emberben élősködő Helicobacter pylori baktérium növeli a gyulladás, fekély, rák és a Parkinsonkór esélyét, de csökkenti az agyvérzését. Debreceni kutatók szerint a bélrendszer baktériumflórája a mellrák kialakulásában is szerepet játszik. Állatkísérletekben a depresszió csökkenthető a bélben éldegélő jótékony baktériumok adásával. Jó hír az is, hogy a boldogsághormonok zömét a szorgos bélsejtek termelik.